Vízdiplomáciai Erasmus Mundus projekt startolt az ELTE-n

2025.11.18.
Vízdiplomáciai Erasmus Mundus projekt startolt az ELTE-n
A klímaváltozás által súlyosbított globális vízválság kihívásaira reagálva Európa és Közép-Ázsia hét intézménye gyűlt össze Budapesten, hogy előkészítsen  egy úttörő jelentőségű, nemzetközi mesterképzést, amely a vízkormányzás területén kínál majd új megoldásokat a fenntartható vízkezelés globális kihívásaira.

A „Preparing Joint Masters on Water Governance and Water Diplomacy for Shifting the Paradigm for Sustainable Water Action” című Erasmus Mundus Design Measure (EMDM) projektet az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezeti, a konzorcium tagja az Al-Farabi Kazakh National University (Kazahsztán), a Karelia University of Applied Sciences (Finnország), a Kazakh National University of Water Management and Irrigation, a Nordic International University (Üzbegisztán), a TIIAME National Research University (Üzbegisztán) és az Uppsala University (Svédország).

A hatvanezer eurós EMDM-támogatással induló partnerségi program a következő 15 hónapban egy olyan közös mesterképzés kialakításán dolgozik majd, amely korunk egyik legsürgetőbb kihívására, a víz erőforrásainak hosszútávú felelős kezelésére és a vízzel kapcsolatos nemzetközi együttműködésre, azaz a vízkormányzásra és a vízdiplomáciára ad választ.

A vízhiány, az árvizek és az aszályok – a klímaváltozás jellegzetes következményei – világszerte komoly terheket rónak az országokra, különösen azokra, amelyek korlátozott erőforrásokkal és töredezett regionális együttműködéssel rendelkeznek. Az egyetemeknek és más K+I-szereplőknek kulcsszerepet kell vállalniuk az átalakulásban: oktatással és kutatással olyan új generációt kell nevelniük, amely képes a vízzel kapcsolatos feszültségeket együttműködési lehetőségekké formálni.

A projekt  célja, hogy egyesítse az EU klímaállósági stratégiáit a közép-ázsiai partnerek regionális szakértelmével, és globálisan releváns oktatási modellt hozzon létre, amely előmozdítja a határokon átnyúló együttműködést. Mivel a klímaváltozás különösen súlyosan érinti Közép-Ázsiát, a régió sikerei és tanulságai felhasználhatók olyan innovatív tantervek kidolgozásához, amelyek az EU klímapolitikájára, a zöld fejlesztésre és a vízkormányzás együttműködésen alapuló megközelítéseire épülnek.

A kölcsönös tudástranszferre és komplementaritásra épülő partnerség révén a konzorcium tagjai

közösen dolgoznak ki magas szintű integrációt képviselő vízkormányzási és vízdiplomáciai mesterprogramot.

A program átfogó tanterve ötvözi a mérnöki és természettudományos ismereteket, a nemzetközi vízjogot, valamint a társadalomtudományokat – például az intézményi közgazdaságtant, a víz politikai gazdaságtanát, a közmenedzsmentet és a konfliktuskezelést.

A Budapesten tartott alakuló ülésen két munkacsoport jött létre:

  • Akadémiai Munkacsoport – feladata a közös mesterképzés tantervének kidolgozása, az oktatási programok (szillabuszok) kialakításának irányelvei, valamint a hallgatói felvétel, a tanulmányi előrehaladás, a vizsgáztatás és a minőségbiztosítás kritériumainak meghatározása.
  • Jogi, Adminisztratív és Pénzügyi Munkacsoport – feladata a közös diploma-politika kidolgozása, a hallgatóknak nyújtott közös szolgáltatások (pl. nyelvi kurzusok, vízumtámogatás) terve, az EMJM partnerségi megállapodás és egy közös hallgatói szerződés tervezete.

A találkozón a konzorcium tagjai megállapodtak abban, hogy a kész pályázatot 2026 végéig benyújtják az Európai Bizottsághoz. Jóváhagyás esetén a 6 éves futamidejű, ötmillió eurós költségvetésű projekt (Erasmus Mundus közös mesterprogram megvalósítása) akár már 2027 szeptemberében megkezdődhet.

A konzorcium képviselői hangsúlyozták, hogy a közös mesterképzés nem másolja le a partnerintézmények hasonló programjait. Célja, hogy szemléletváltást indítson el a vízkormányzásban és a vízdiplomáciában azáltal, hogy fejleszti az emberi kapacitásokat. Olyan új generációt kíván képezni, amely képes a vizet a politikai változás eszközévé tenni,

és alapvető javulást hozni a szakpolitikai döntéshozatalban, az intézményi és szabályozási reformokban, valamint az erősödő regionális és globális együttműködésben. A végzősök így nemcsak technikai ismeretekkel, hanem diplomáciai és szakpolitikai készségekkel is felvértezve lépnek majd ki a munkaerőpiacra, hogy a jövő fenntartható vízgazdálkodását formálják világszerte.

Forrás: ELTE TáTK