100 éves az ELTE Kínai Tanszék
A jubileumi eseményen Borhy László, az ELTE rektora, Hamar Imre rektorhelyettes, az ELTE Kínai Tanszék vezetője, valamint Galambos Imre, a Cambridge-i Egyetem professzora mondott beszédet. A Zhejiangi Zenei Konzervatórium cserediákjai kínai és nemzetközi klasszikus műveket adtak elő, az előadás utolsó produkciójaként egy magyar dal is felcsendült.
Magyarországon a kínainyelv-oktatás története az 1923-as évekig vezethető vissza, ekkor alakult meg a Kelet-ázsiai Intézet az ELTE elődintézményében, a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Első vezetője Pröhle Vilmos turkológus volt, majd őt követte Ligeti Lajos. A magyar sinológia atyjaként emlegetett Ligeti a világhírű párizsi professzor, Paul Pelliot tanítványa volt, a francia fővárosban elsajátított ismereteket és módszereket honosította meg a budapesti egyetemen.
Az ötvenes években lendületet vettek a kínai-magyar kapcsolatok, ennek köszönhetően számos kutatónak nyílt lehetősége Kínában tanulni. Ők hazatérve a tanszéken folytatták akadémiai tevékenységüket. Az igazi áttörést az 1985-ös év hozta el, ekkor minősítették át a kínai szakot "A" szakká, vagyis ugyanolyan főszak lett, mint az angol, a francia vagy a német. Ettől kezdve a kínait egyre többen választották szakterületüknek.
„Habár nehezek voltak a körülmények, és hiány volt teljes állású professzorokból, tanszékünk 2000-ben sinológiai doktori képzést is indított, ami történelmi jelentőségű előrelépés volt, biztosította a sinológusok újabb nemzedékének felnevelését” – emlékezett vissza Hamar Imre a PhD-képzés indulására. A professzor a tanszék vezetését 2002-ben vette át. Vezetése alatt az ELTE-n a kínainyelv-oktatás jelentős fejlődésen ment keresztül, 2015-ben például itt alakult meg az egyetlen kínai tanárképző mesterképzés.
Köztudott az is, hogy a tanszék magas színvonalú tudományos kiadványokat jelentet meg. 2009-ben az ELTE Távol-keleti Intézet az ELTE Konfuciusz Intézettel közösen megalapította az évente kétszer megjelenő, nemzetközi díjjal is kitüntetett Távol-Keleti Tanulmányok című könyvsorozatot.
Borhy László, az ELTE rektora köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a tanszék megalakulása óta a kínai nyelv és kultúra oktatása folyamatosan fejlődik, népszerűsége pedig a felvett diákok számában tisztán tükröződik. Idén összesen 201 hallgató tanul kínai nyelvet alap-, mester- és doktori képzésben.
A kínai nyelv tanulásának fontosságát hangsúlyozta Galambos Imre, a Cambridge-i Egyetem professzora is, aki örömmel számolt be arról, hogy ő is részese a kínai szak 100 éves történelemnek, hiszen 1991–1993 között az ELTE-n tanult kínai nyelvet és irodalmat, majd szerzett diplomát. Mint elmondta, már a pandémia alatt megfogalmazódott benne a közös doktori konferencia ötlete, így nagyon várta annak megvalósulását. Nincs is fontosabb annál, minthogy a Kínával foglalkozó PhD-hallgatók megismerkedjenek egymás szakterületeivel, és gondolatösztönző kérdéseikkel támogassák sinológusjelölt társaikat kutatásuk fejlődésében – hangsúlyozta.
A konferencián összesen 19 PhD-hallgató mutatta be kutatását nagy sikerrel. A szervezők úgy vélik, a találkozóval gyümölcsöző együttműködés indult meg, amely haszonnal jár mindkét fél számára, és előrelendíti a nemzetközi sinológia ügyét.
Kínai Tanszék 100
Kínai Tanszék 100
A Zhejiangi Zenei Konzervatórium cserediákjai
A Zhejiangi Zenei Konzervatórium cserediákjai
0
/
0
0
/
0