145 éve adták át az Egyetemi Könyvtárat
A könyvtári gyűjtemény létrejötte Oláh Miklós esztergomi érsek nevéhez fűződik, aki 1561-ben Nagyszombatban alapította meg a jezsuita kollégiumot: ez lett később az alapja a Pázmány Péter által alapított egyetem könyvtárának. Miután 1773-ban XIV. Kelemen pápa feloszlatta a jezsuita rendet, Mária Terézia Kempelen Farkast bízta meg azzal a feladattal, hogy az ekkor már királyi egyetemet Budára, a Várba költöztesse 1780-ban.
A több mint 15000 kötetből álló könyvtári állomány átszállítása két és fél hónapig tartott, de 1784-ben ismét el kellett szállítani a gyűjteményt, ekkor már a pesti oldalra. Az egykori Barátok terén – a mai Ferenciek terén – álló ferences kolostorban a többi feloszlatott szerzetesrend (ciszterci, domonkos, ferences, kapucinus, premontrei, pálos, szervita, kamalduli, trinitárius) könyvállománya is hozzáadódott a gyűjteményhez, így az óriásira, mintegy huszonkétezer kötetesre duzzadt.
A pesti épület azonban korántsem volt alkalmas a könyvek tárolására. Egy új, a gyűjtemény számára alkalmas épület ötlete már az 1840-es években felmerült, de a szabadságharc miatt a tényleges munkálatok elhalasztódtak. Az építkezés 1873-ban szerencsésen indult, az épület alapozásakor egy római kori kő, egy Hunyadi-címeres kapuzatcsúcs és egy Mátyás király palotájából származó oszlopfő került elő. Ezeket Toldy Ferenc könyvtárigazgató a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta, cserébe könyvritkaságokat kért a múzeumi gyűjteményből.
Az Egyetemi Könyvtár épülete (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1875. január 24.)
1873. október 26-án tartották az épület bokrétaünnepségét, ekkor érték el ugyanis az építési munkálatokkal a párkányzat magasságát. A munkások a szokásoknak megfelelően feldíszítették a falakat, és egy nagy transzparensre ráírták azok nevét, akiknek az épület létrejöttét köszönhetjük. Tervezője a fiatal Szkalnitzky Antal volt, aki a historizáló stílusú könyvtárpalotát igazi összművészeti alkotásként képzelte el: az olvasótermet Lotz Károly freskói díszítik, a homlokzati sgraffitókat Than Mór készítette.
Az épület 1876. március 26-án készült el. Az olvasóterem kezdetben csak világosban tartott nyitva, mivel sokáig féltek a gáz- és villanyvilágítás bevezetésének veszélyeitől. A 15 méter magas dísztermet Lotz Károly tudományokat és művészeteket ábrázoló allegorikus freskói díszítik, a Ferenc Józsefet ábrázoló festmény és a homlokzaton megjelenő sgraffitók pedig Than Mór keze munkáját dicsérik.
A könyvtár hamar kinőtte az épületet, a hallgatók nem egyszer sorban álltak, hogy bejussanak az olvasótermekbe, a könyvállványok elé pedig újabb állványokat kellett elhelyezni, mert a gyűjtemény nem fért már el a polcokon. Az olvasóhelyek száma azonban nem nőtt, így volt idő, amikor vizsgaidőszakban csak az egyetem diákjai használhatták a könyvtárat.
Az épület homlokzatának tetején két angyal tartja a pesti egyetem címerét, alatta a felirat: Bibliotheca scientiarum universitatis hungaricae, vagyis: A magyar tudományegyetem könyvtára’(Fotó: Both Balázs / pestbuda.hu)
A hármas metró építésekor, 1974-ben az épületen több helyen repedések keletkeztek, a palota megsüllyedt, az üvegtető elmozdult. A felújítási munkák 1999-ben fejeződtek be, bár az a négy szobor, amely eredetileg a kupola mellett állt, sajnos a mai napig nem látható a homlokzaton.
Az 1876. március 26-án, vagyis éppen 145 évvel ezelőtt megnyílt Egyetemi Könyvtár és Levéltár ma tudományos intézményként, szakkönyvtárként és nyilvános könyvtárként is működik. Az ország második legnagyobb antikvagyűjteményét őrzi az Országos Széchényi Könyvtár után. Négy fő gyűjtőköre van: filozófia, pszichológia, középkori történelem és vallástörténet. Az intézmény folyamatosan törekszik a hagyományok megtartása mellett a könyvtári rendszer modernizálására, az állomány digitalizálására.
2021 januárjában a Magyar Kultúra Napja alkalmából rövidfilm készült a könyvtárról, amely bemutatja az épület látogatók elől elzárt részeit is.
Forrás: pestbuda.hu
Borítófotó forrása: Both Balázs / pestbuda.hu