15 éves az ELTE Konfuciusz Intézet

2022.06.22.
15 éves az ELTE Konfuciusz Intézet
Az ELTE Konfuciusz Intézet az ország legrégebbi és legnagyobb, kínai kultúrát terjesztő intézménye. A jubileum alkalmából az Aula Magnában nagyszabású gálaműsorral köszöntötték a meghívott kínai és magyar vendégeket.

2006 decemberében nyitotta meg kapuit az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Magyarország első Konfuciusz Intézete, azzal a küldetéssel, hogy megismertesse és népszerűsítse a kínai nyelvet és kultúrát hazánkban. Az elmúlt 15 év kitartó munkájának köszönhetően az Intézet nemcsak sok tapasztalattal gazdagodott, hanem számos elismerésben is részesült, és a világ összes Konfuciusz intézetei között is előkelő helyet szerzett magának. Az évek során folyamatosan bővítette tevékenységi körét, egyes területeken a kelet-közép-európai térség középpontjává vált, és mindmáig kiemelkedő mértékben segíti a kínai-magyar partnerségi kapcsolatok fejlődését.

A jubileum alkalmából 2022. június 21-én az Aula Magnában rendeztek ünnepséget, amelyen állami vezetők, diplomaták és Magyarországon dolgozó kínai üzletemberek mellett az Egyetem vezetői, az Intézet jelenlegi és korábbi munkatársai és pártolói is megjelentek. A köszöntő beszédeket fergeteges gálaműsor követte.

Borhy László beszédében gratulált az eddig elért eredményekhez. Mint elmondta, az ELTE Konfuciusz Intézet elismerésre méltóan szerteágazó kultúraközvetítő tevékenységével nagyban hozzájárul a civil társadalom ismereteinek bővítéséhez éppúgy, mint az Egyetem nemzetközi kapcsolatainak szélesítéséhez és a két ország közötti együttműködés fejlesztéséhez. Az utóbbira reagálva Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes minisztere arra hívta fel a figyelmet kínai és magyar szerzőktől vett idézetekkel, hogy a két nép egyező érzései és gondolatai kölcsönös tiszteletet váltanak ki, ami megalapozza a gyümölcsöző kapcsolatokat. A Minisztérium képviseletében az ünnepségen megjelent Hankó Balázs felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár is.

Pacsay-Tomassich Orsolya, a Magyar Diplomáciai Akadémiáért és a Stipendium Hungaricum Programért felelős államtitkár az Intézet szerepét hangsúlyozta a nyelvoktatásban, a tudományos kutatásban és a művelődés területén. Ezeknek a tevékenységeknek óriási jelentőségük van az államközi kapcsolatok alakulásában, az utóbbi időben pedig Kína vált Magyarország legnagyobb befektetőjévé  – mondta. Ezt megerősítette Liu Bo, a Kínai Népköztársaság Magyarországi Nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is, majd hozzátette, hogy Kína gazdasági kapcsolatai a térségben Magyarországgal a legerősebbek, és a kínai befektetések száma a jövőben akár meg is duplázódhat. 

Qi Dayu, a Kínai Népköztársaság Magyarországon akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetének levelét Chen Kun, a nagykövetség oktatási tanácsosa olvasta fel. A nagykövet elismeréssel adózott az ELTE intézetének, amiért az 15 éve áldozatos munkával ápolja a két nép közötti barátságot. Kína és Magyarország kapcsolata kiváló, a kínai „Egy Övezet, Egy Út” program és a magyarországi „keleti nyitás” politika a legmagasabb szinteken felel meg egymásnak – írta.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem több mint 30 éve működik együtt a Pekingi Idegennyelvű Egyetemmel. Az ELTE kínai láthatóságában nagy előrelépést jelentett, amikor 2015-ben ELTE-központot hoztak létre a pekingi partnerintézményben. Yang Dan, a Pekingi Idegennyelvi Egyetem rektora videóüzenetben köszöntötte az Aula Magnában összegyűlteket, kifejezve nagyrabecsülését.

Végül Hamar Imre lépett a pódiumra, az ELTE nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettese a 2006-os alapítás óta vezeti elkötelezetten és nagy lelkesedéssel az ELTE Konfuciusz Intézetet. Mivel az Intézet világviszonylatban is az elsők között jött létre a kínai kultúra népszerűsítésére, a professzor felidézte, hogy

minta híján mennyi izgalommal és felelősséggel járt az intézmény elindítása,

működtetése, majd fejlesztése. Az Egyetem ehhez a munkához biztos alapokat adott, hiszen az ELTE mindig is a magyarországi Kína-kutatás központja volt – mondta. Az Intézet ezt többek között harmadik missziós tevékenységével hálálja meg, egyre több kínaiul beszélő és Kínát ismerő fiatalt nevel ki nemcsak a felsőoktatásban, hanem az ország középiskoláiban is, miközben a régió kínaitanár-képzését is szolgálja. "Sinológusként abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a Konfuciusz Intézetnek köszönhetően mindennap bizonyos szinten Kínában lehetek. Az intézeti feladatok és kapcsolatok révén ráadásul közelebbről is megismerhetem a kínai gondolkodásmódot és problémamegoldási módszereket. Az évek során sikerült ráhangolódnom a kulturális különbözőségekre, s ezeket tiszteletben tartva együttműködni" – tette hozzá.

A gála hátralévő részében a jelenlévők remekül összeállított, színvonalas program keretében kóstolhattak bele a kínai kultúrába. Először a Jázminvirág című kínai népdalt adta elő az ELTE BTK Művészetközvetítő és Zenei Intézet kórusa Erdős Ákos vezényletével, majd a Chan Wu Egyesület fergeteges oroszlántáncán riadozhatott és nevethetett a közönség. A több mint ezer évre visszavezethető ünnepi táncot az alkalom emelkedettségét jelezve két oroszlán járta az Aula Magnában. A rossz szellemeket elűző, szerencsét és gazdagságot hozó produkció után Ding Huijin, a Zhejiang Egyetem Konzervatóriumában végzett guzhengművész lépett színpadra. A guzheng fából készült húros hangszer, amely 2500 éves múltra tekint vissza. A lenyűgöző előadásban Liu Le Sleeve dreams című, egyszerre drámai és lírai műve hangzott el.

Számos meglepetéssel szolgált a Chongqing városából érkezett Tang Qi, aki a szecsuáni operából adott ízelítőt. Kínában több mint 300 féle opera létezik, a Ming-dinasztia végéről származó, közel 300 éves szecsuáni opera érdekessége, hogy az előadó maszkja a szemünk láttára másodpercek töredéke alatt változik át, sőt végül tűnik el. Az előadó a varázslásba bevonta Borhy László rektort és Szilas Cecília korábbi pekingi nagykövetet is, miközben a közönség egyik ámulatból esett a másikba. A műsort a Sárkánykard Egyesület kungfuelőadása zárta, a harcművészek dobos zenei aláfestéssel mutatták be tudásukat Kövér Kristóf vezetésével.

Az évfordulóra az Intézet könyvet is kiadott: Az ELTE Konfuciusz Intézet története képekben című kiadványt az Intézetben szervezett művészeti tanfolyamok résztvevőinek illusztráció díszítik.

Az ELTE Konfuciusz Intézet munkáját az elmúlt tizenöt évben 6 kínai igazgató és 237 kínai tanár segítette, 25.000 diákja és 4.804 nyelvvizsgázója volt. 76 iskolával tart fenn partnerkapcsolatot. 157 előadást, 24 konferenciát és 800 kulturális programot szervezett. Az első 15 modellintézet egyike, két "Kiváló Intézet" díjnak és két kiváló egyéni teljesítmény elismerésének örülhet. Létrehozta az egyetlen, kínaiak által elismert hivatalos regionális tanárképző központot, és megalapította a Közép-kelet-európai Kínai Tanárok Szövetségét. A Távol-keleti Tanulmányokból 2010 óta 21 kötetet, a Konfuciusz Könyvtárban 5 tudományos monográfiát, 2007 óta 18 Konfuciusz Krónikát jelentetett meg. A 4 millió dolláros kínai támogatás és a 400 millió forintos hazai, minisztériumi támogatás mellett fennállása óta 300 millió Ft saját bevételre is szert tett. 

Az ELTE Konfuciusz Intézet gálaestje

Az ELTE Konfuciusz Intézet gálaestje

0

/

0

0

/

0