250 éves a Füvészkert
Nem egyszerű út vezetett odáig, hogy a Füvészkert közismert és közkedvelt pihenőhellyé, tudományos oázissá vált Budapesten, amely kivételes növénygyűjteményével eredményesen szolgálja nem csupán az oktatás különböző szintjeit és a tudományos kutatást, hanem a széleskörű ismeretterjesztést is – nyitotta meg az ünnepségsorozatot Borhy László rektor. – A város üde színfoltját képező kert jelentősége aligha vitatható, hiszen természetvédelmi és környezetvédelmi nevelésével hozzájárul környezetünk felelős védelméhez, a veszélyeztetett fajok megőrzésével és mesterséges szaporításával pedig a biológiai sokféleség megőrzését is támogatja.
A jubileumi év egyik meglepetése, hogy nem csupán nagyszabású rendezvénysorozattal, hanem
egy különleges kiadvánnyal is hozzájárul a Füvészkert jobb megismeréséhez.
A nyitóünnepségen a könyvet a szerzők maguk mutatták be. Isépy István, Papp László és Priszter Szaniszló kötete, A Füvészkert 250 éve nemcsak a fontosabb történeti eseményeket ismerteti számos színes és fekete-fehér fényképpel illusztrálva, hanem bemutatja a kert gyűjteményeit is: a több mint 8.000 fajt és kertészeti változatot számláló élőnövény-gyűjteményt, az 5.000 kötetes szakkönyvtárat és irattárt, a 12.000 tételes maggyűjteményt és a 30.000 lapos herbáriumot. A szerzők nem feledkeztek meg a Füvészkert műemlék épületeinek leírásáról sem, beszámolnak a kert oktatási, kutatási, természetvédelmi, zöldnevelési ismeretterjesztési feladatairól is, sőt kitérnek a Pál utcai fiúk füvészkerti vonatkozásaira, a korabeli kertképre is.
Délután a Füvészkert igazgatója, Orlóci László nyitotta meg a Füvészkert 250 kerttörténeti kiállítást, amely a kastélyban és a kert egész területén 2022. május 30-ig lesz látogatható, majd kacurafát ültetett el a jubileum emlékére.
Az igazgató rendhagyó szakvezetésén a résztvevők megtudhatták, hogy a kertben jelenleg 8.000-re tehető a növényfajok és változataik száma, amelyek rendszertani vagy életföldrajzi besorolásuk szerint tekinthetők meg. A kert több évszázados kapcsolatrendszere révén Amerikától Ázsiáig és Ausztráliáig
minden kontinensről származóan fel tud vonultatni növényérdekességeket,
és több mint 300 nemzetközi vörös listás és ugyanennyi hazánkban is védett növényfajt gondoz, amelyek közül közel 40 faj megóvására – több nemzeti parkkal együttműködve – különös figyelmet fordít. Legidősebb fája a közel 250 éves sajmeggy, idősek a 200 év körüli páfrányfenyők is. Különlegességnek számítanak amazonasi óriás tündérrózsái, amelyek iránt mindig nagy az érdeklődés. Nem sokan tudják, hogy a Fővárosi Állat- és Növénykert első állatai (52 állatfaj, például medvék, farkasok, keselyűk) is itt voltak elhelyezve néhány évig. A kert romantikus építményei, tavai – köztük a legnagyobb tó a szigetével – Molnár Ferenc tolla által váltak halhatatlanná, a Pál utcai fiúk – Boka, Csónakos és Nemecsek – itt rejtőztek el a vörösingesek elől. A regényből ismert harang mind a mai napig megkondul zárás előtt – avatott be kevéssé ismert részletekbe Orlóci László.
A séta résztvevői a Pálmaházban kipróbálhatták a MOME Kreatív Technológia Hub most elkészült Augmented Reality alkalmazását, amelyben a pálmaházi növényekkel kapcsolatos információk a látogató által bejárt valós tér képeivel keverednek. Újdonság az interaktív fajkereső szolgáltatás is: a kastély földszintjén egy okosmonitoron lehet rákeresni a herbárium lapjaira.
A nyitó programot Tom Lumen gitárkoncertje zárta.
Borhy László és Orlóci László köszönetet mondott mindazoknak, akik támogatókként hozzájárultak az elhivatott szakmai háttérmunka kibontakozásához, köztük a jubileumi programsorozat támogatóinak, a Szerencsejáték Zrt.-nek, a Richter Gedeon Nyrt.-nek, a Beppler Kft.-nek, a Garden Kft.-nek, az Apátfa Kő és Kertcentrumnak, a NasteBau Kft.-nek és a Kovács faiskolának.