A Bölcsészettudományi Kar (BTK) programjai

2020. NOVEMBER 18. 

Bemutatkozik az ELTE Bölcsészettudományi Kar

Előadó: Gintli Tibor habilitált egyetemi docens, dékánhelyettes
Időpont: 16.30–17.00

Kérdezz-felelek a BTK-val

Tedd fel kérdéseidet az oktatásról és az egyetemi életről a BTK Hallgatói Önkormányzat képviselőinek élőben Teams-en vagy a Facebook-eseményoldalon!

Élő előadás 

Milyen lesz a média, 5, 10, 30 év múlva? És hogyan készít fel rá a kommunikáció szak?

Milyen átalakulás zajlik a médiában? Milyen változások valószínűek, milyen szakmák és feladatok várhatók a jövőben a média területén? És ez milyen kihívások elé állítja azokat, akik most kezdenének a területtel foglalkozni? Mit és miért érdemes tanulni az ELTE-n a médiáról és a kommunikációról? 

Előadó: Dull Szabolcs újságíró, a Média és Kommunikáció Tanszék oktatója
Időpont: 15.30–16.00
Link

Előadások felvételről

Elfér-e majd minden könyvtár egy robot fejében?

A könyvtár az évszázadok óta folyamatosan halmozódó emberi tudás szimbóluma. De mi az emberi tudás? Ha a valaha írt összes könyv szövege, az ma már kis helyen is elfér. Ha beletartozik az összes film, fénykép és hangfelvétel, akkor egyetlen robot fejtérfogata kevés, bár egy korszerű robot bizonyára tárolhatja tudását felhőtárhelyeken is. Az emberi tudás szerves része azonban a tudás használata, az értelmezés és az asszociálás is. Ugyanúgy, ahogy a könyvtárnak is szerves része a katalógus, a könyvtáros tudása, a "tudás a tudásról". A kérdés így az, hogy elegendő-e a mesterséges intelligencia az emberi tudás kezeléséhez, használatához?

Előadó: Fodor János egyetemi adjunktus
Link

A szabadság filozófiája

Ha nem a fizikai és biológiai, hanem az emberi természetről beszélünk, akkor az lesz az alapvető kérdés, hogy mennyiben nevezhető az ember döntéseiben szabad, tetteiért felelős lénynek. Az előadás a szabadság problémáját három nagy téma felől vizsgálja meg. Először áttekinti a szabadság antik, sztoikus felfogását, amely a teljes mértékben meghatározott külső körülményekkel szemben az ember belső szabadságára helyezi a hangsúlyt. Utána Kant szabadságfelfogását elemzi, amely a szabadságot az erkölcsi kötelességben és a morális jó választásában látja. Végül a modern ember először Nietzsche filozófiájában megjelenő szabadságfelfogását ismerteti, amely a szabadságot esztétikai önteremtésként fogja fel. Amikor ma szabadságról beszélünk, észrevétlenül keverjük ezeket a felfogásokat. A fogalmi különbségek tisztázása mellett az előadás rámutat arra is, hogy az emberi lét értelmezhetetlen a szabadság egy bizonyos filozófiai felfogása nélkül.

Előadó: Ullmann Tamás egyetemi tanár
Link