A cél a színvonal megtartása
Igazgatói pályáját egy idézettel kezdte, mely szerint „az oktatás célja, hogy olyan embereket neveljen, akik kritikusak tudnak lenni, nem fogadnak el mindent, amit felkínálnak nekik.” Ön szerint ezt hogyan lehet elérni, illetve Ön milyen tanítási-, nevelési módszerekkel érte el eddig?
Nagyon fontosnak tartom, hogy a gyerekeket gondolkodásra neveljük, megmutassuk nekik az ebben rejlő szabadságot. Fontos, hogy teret adjunk ötleteiknek, kreativitásuknak, hinnünk kell bennük. Az a feladatunk, hogy segítsük őket saját tudásuk felépítésében. A módszerek, amelyeket tanítási gyakorlatomban követek, az együtt gondolkodáson, a kooperativitáson alapulnak. Sok olyan metódust alkalmazok, melyek keretein belül a gyerekek beszélhetnek, elmondhatják a gondolataikat, kifejthetik a véleményüket. Nagyon fontosnak tartom a tevékenységközpontú módszereket. Természetesen mindezek mögött ott kell lennie az egyéni teljesítménynek, az egyéni felelősségnek is. Nagyon fontosnak tartom, hogy diákjaink jól érezzék magukat az iskolában. Egy közismert mondás szerint a gyerekek akkor is tanulnak, ha közben jól érzik magukat. Ezt én kicsit átfogalmaznám: akkor tanulnak igazán, ha közben jól érzik magukat. A motiváció, az érdeklődés elengedhetetlen a tanulásban és a munkában.
Mit tekint kiemelt feladatának igazgatói mandátuma során?
Legfőképpen azt, hogy ebben a nagyon nehéz időszakban az iskola, a tanárok, a technikai dolgozók úgy tudják az előttük álló feladatokat teljesíteni, hogy a komoly pénzügyi és gazdasági nehézségek közepette intézményünk megőrizze azokat az értékeket, melyek miatt az ország egyik legjobb iskolájaként tartják számon, úgy az oktatás, mint a nevelés terén.
35 éve tanít a gyakorlóiskolában, amely a pályázatában foglaltak szerint elkerülhetetlen szerkezeti és tartalmi átalakulás előtt áll. Mire gondolt pontosan?
A tartalmi átalakulás alatt egy kötött folyamatot értek, hiszen megjelent a köznevelési törvény, ami nyilvánvalóan a mi iskolánkra is vonatkozik. Ennek megfelelően tartalmában és szerkezetében módosítani kell pedagógiai programunkat. Ezt úgy kell megoldanunk, hogy intézményünk speciális arculata, eddigi sajátos nevelési és oktatási programja megmaradjon, tovább fejlődjön. Nem egyszerű a feladat, hiszen a jogszabályi előírások miatt a kerettantervektől csupán 10 százalékban térhetünk el, de nyilvánvaló, hogy egy olyan intézményben, ahol a gyerekek nagy része átlagon felüli képességű, nehéz ezt értelmezni. Jelenleg azt tervezzük, hogy saját kerettantervet akkreditáltatunk – erre a köznevelési törvény lehetőséget is ad. Át kell gondolni az óraszámokat, a csoportbontásokat, az újonnan megjelent tantárgyak oktatásának helyét és szerepét, a tehetséggondozás korszerű formáit, mindez nem könnyű feladat. Megújulás, átalakítás alatt áll a tanárképzés is, így a felsőoktatásban vállalt feladataink is változnak. Kiemelt feladatunk, hogy vezetőtanáraink korszerű pedagógiai és módszertani kultúrát közvetítsenek a tanárjelöltek és a továbbképzéseinken részt vevő kollégák felé.
A tartalmi és szerkezeti átalakítás erősen függ az iskola finanszírozásától, amiről jelenleg még mindig nincs pontos információnk. Jelenlegi speciális oktatási szerkezetünkben például az idegen nyelvi órák száma magasabb az országos átlagnál, sok tantárgyat tanítunk csoportbontásban. Hogy ezt meg tudjuk-e valósítani, nagy kérdés. Köztudott, hogy az egyetemeket komoly elvonások érték mostanában, ezen keresztül pedig értelemszerűen a gyakorlóiskolákat is. Más gyakorlóiskolákhoz hasonlóan komoly finanszírozási gondjaink vannak, annak ellenére, hogy érzékeljük fenntartónk segítő szándékát, és azt, hogy meg akarja tartani a gyakorlóiskolákat.
Milyen célokat fogalmazott meg gazdasági szempontból? Melyek lesznek az első lépések, amiket megtesz ezek elérése érdekében?
Nem könnyű erre a kérdésre válaszolni, mert semmilyen információnk nincs arról, hogy az intézményi finanszírozás miként fog alakulni. Első lépésként át kell gondolnunk, melyek azok a területek, ahol egy kicsit spórolni tudunk, és mi az, amiből nem szeretnénk engedni. Nem szeretnénk, ha tanáraink anyagi helyzete tovább romlana. A tanári fizetések megengedhetetlenül alacsonyak. Egyetemi végzettségű kezdő tanár garantált alapilletménye 129 500 Ft iskolánkban. Ehhez nincs mit hozzáfűzni. Minden kutatás egyértelműen azt mutatja, hogy az oktatási rendszerek eredményességét a pedagógusok szakmai hozzáértése határozza meg. Ilyen bérek mellett nem csoda, ha nem vonzó a tanári pálya. Fiatal, tehetséges tanáraink anyagi okok miatt elhagyják az iskolát.
Jelenleg az ország egyetlen állami fenntartású oktatási intézménye sem tudja pontosan, milyen pénzügyi keretek között gondolkodhat, abszolút sötétben tapogatózunk. Úgy kellene helyi tantervet, pedagógiai programot megfogalmaznunk, hogy nem tudjuk, milyen bázison tehetjük ezt meg. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a gyakorlóiskolák finanszírozása kimaradt a jogszabályokból. Természetesen vannak elképzeléseink, többféle lehetőséget is végiggondoltunk, így a helyzettől függően fogjuk az egyik vagy a másik opciót előnyben részesíteni. Szerencsére az iskolának nagyon erős a támogatói hálózata: szülők, öregdiákok, bel- és külföldi cégek.
Mit gondol, mi fogja a legnagyobb kihívást jelenteni Önnek az igazgatói poszt betöltése során?
A legnagyobb kihívásnak ezt az előbb említett, „sötétben tapogatózást” tartom; nagy kérdés, hogyan sikerül mindezt átvészelnünk. Intézményünkre jellemző volt, hogy sok pályázatot nyújtottunk be – pályázati forrásból biztosítottuk tanáraink szakmai, módszertani továbbképzését, a korszerű taneszközök beszerzését, mindennek köszönhetően az iskola szakmai színvonala emelkedett. Mostanában azonban a pályázati források nagyon nehezen érhetők el, és, ha nincsenek pályázati forrásaink, akkor már önmagában a túlélés is komoly feladatot jelenthet. Szeretnénk úgy átvészelni ezt az időszakot, hogy a tantestület egysége, elkötelezettsége, munkakedve és így az iskola színvonala is megmaradjon – többek közt ennek megoldásáért vállaltam az igazgatói posztot.