„A cél az életminőségünk javítása”
A magyar sportélet meghatározó szereplőinek részvételével, interaktív konferenciával ünnepelte 10. születésnapját a Kárpát-medencei Egyetemek Kupája (KEK). A konferenciára öt országból érkeztek vendégek, akik az eseményen a 21. század legújabb sportágait, a tacx-et, a floor curlinget és a teqballt is kipróbálhatták.
Az ELTE Lágymányosi campusán megrendezett tanácskozást Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja, Simon Gábor, a BEAC igazgatója, valamint Murai László, a HÖOK elnöke nyitotta meg.
A torna egy 150 fős házi futsal tornából vált közel ezer embert megmozgató multisport-eseménnyé – szemléltette a KEK fejlődését Simon Gábor. Sárfalvi Péter, az EMMI nemzeti utánpótlás-nevelésért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkár többek között Szabó Tünde sportért felelős államtitkár üzenetét is tolmácsolta, amikor elmondta: a Kárpát-medencében az egyik fő kapcsolódási pont a sport a magyarok számára, a kormány is kiemelt stratégiai ágazatként tekint rá. A KEK bizonyára azért élte meg a tízéves jubileumot, mert a Kárpát-medence magyarságának szüksége volt rá.
Az Eurobarométer 2017-es adataiból kiderül, a magyar lakosság 53 százaléka soha semmilyen testmozgást nem végez – ha mégis, azt otthon teszi -, a népesség tíz százaléka nyolc és fél óránál többet ül egy nap, s mindössze 11 százaléka mozog a sportélmény miatt. A riasztó adatokat Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes idézte fel, a Budapest Sportfőváros 2019 rendezvénysorozatról beszélve. – Legyen a sport a hétköznapok része, a város felkészült, most rajtunk a sor. A cél az életminőség általános javítása – mondta.
Zsigmond Barna Pál, a Kárpát-medencei külképviseletek tevékenységének összehangolásáért felelős miniszteri biztos a hazai sporttámogatási rendszer határon túli működését mutatta be, melynek segítségével nyithatta meg kapuit a 705 gyermeket képző, csíkkarcfalvi Székelyföldi Jégkorong Akadémia, a Székelyföldi Birkózó és Kézilabda Akadémia Székelyudvarhelyen, vagy a Godako Madárfészek Akadémia Gyergyószentmiklóson. A határon túli régiókból jelenleg is folyamatosan érkeznek kérelmek a sportinfrastruktúra-fejlesztés iránt a Külgazdasági és Külügyminisztériumba.
Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja a BEAC és az ELTE között egyre erősödő kapcsolatról beszélt, megemlítve a széttagolt kampuszszerkezet okozta bonyodalmakat, de a sportinfrastruktúra-fejlesztést érintő terveket is: a Trefort-kertbe új sportlétesítményt terveznek, a Trefort Gimnázium mögé megálmodtak egy új sportcsarnokot, és a Mérnök utcai sporttelepen is új műfüves labdarúgópályát építenek öltözővel. A kancellár kiemelte: az országban az ELTE-n képzik a második legtöbb sport- és testnevelő tanárt, és az egyetem számos intézkedéssel buzdítja polgárait az aktív sportolásra. Az ELTE mindent megtesz azért, hogy minél többen vegyenek részt az egyetemi sportklubok kínálta szabadidősport-eseményeken, és támogatja az élsportoló hallgatókat is, ennek bizonyítéka „Az ELTE Sport Arca” elismerés, amelyet az idei tanévben Burján Csaba olimpiai bajnok gyorskorcsolyázó nyert el.
A kommunikációs és motivációs trénerként is dolgozó öttusázó olimpiai bajnok, Mizsér Attila arról beszélt, hogy ma már nem elég, ha egy város kizárólag sportcéllal tekint egy világverseny megrendezésére, a turistákat és a lakosságot a sportélményekhez kapcsolódó kulturális, gasztronómiai programokkal is el kell árasztani. Ha a rendező jól végzi dolgát, az esemény egy egész régiónak gazdasági lökést adhat.
Az e-sport szerepéről és fontosságáról Deutsch Tamás MTK-elnök beszélt. A sport egyik nagy kihívása ma a sportfogyasztók megváltozott, megfiatalodott tömegének elérése, amire az online térben van a leginkább lehetőség – jegyezte meg a sportvezető. Hozzátette, sokan még mindig nem tekintenek létező sportágként a sok magyar klubnál már szakosztályi formában űzött e-sportra, pedig nagy valószínűség szerint mindent át fog alakítani a jövőben a sportban.
Az ELTE-s cheerleaderek látványos bemutatóját Nagy Zoltán Péter, az OTP marketing és kommunikációs igazgatójának előadása követte a globális sportszponzorációs tevékenységről, majd Urr Anita, a Magyar Paralimpiai Szövetség főtitkára tartott rövid történeti ismertetőt a paralimpiáról. Eisenkrammer Károly, a Tour de Hongrie főszervezője a legnagyobb hazai kerékpáros körverseny számaival hökkentette meg hallgatóságát: egy francia médiacsoportnak (ASO) köszönhetően ma 253 millió háztartásba jut el a Tour de Hongrie, idehaza évente több millióan követik a televíziós közvetítést az Eurosporton és az M4 Sporton.
A sportklubok, sportvezetők számára nem feltétlenül a sportoló érdekei a legfontosabbak, miközben belőlük élnek – hozott fel Kőrösparti Gábor sportmenedzser, a StrongAA sportmenedzser iroda ügyvezetője egy nehéz témát. Érzékletes példákkal szemléltette a promóter-, transzfer, ügynök- és managerposztok közti különbséget. Magyarországon az élsportolók közül Szilágyi Áronnak volt először profi sportmenedzsmentje, de a magyarországi profi sportolók nyolcvan százaléka hozzáállásából fakadóan még ma sem alkalmas arra, hogy a Szilágyihoz hasonló csapat menedzselje, tette hozzá.
A sokszoros magyar bajnok asztaliteniszező, Zwickl Dániel immár a teqball sportszakmai igazgatója. Előadásában kiemelte: amikor a volt Újpest-játékos Borsányi Gábor és a mérnök Huszár Viktor kifejlesztették a teqballt, az volt a céljuk, hogy a világ minél több pontján játsszák az emberek, és idővel olimpiai sportág legyen belőle. Ehhez az első lépés, hogy hivatalos sportágként bejegyezzék be a teqballt.
Simon Gábor, a BEAC igazgatója a rugalmas egyetemi sportági kínálatra és az okoseszközök használatának fontosságára hívta fel a figyelmet, de hangsúlyozta azt is, hogy közösségi sportélmény nélkül nincs egyetemi sport. A BEAC-ban a testi-lelki egészség megóvása áll a központban, és mivel ehhez mindenkinek joga van, a KEK-en minden évben támogató gyűjtést is rendeznek, idén egy kárpátaljai iskola kapja meg az összegyűlt sportszereket.
Az MLSZ Fantasy, a The Fantasy Football, a BNN Fantasy Kína és az Edzők Ligája online sportjátékok ismertek, népszerűek a sportszeretők körében, mondta el Varga Tamás, a Statzup sportstatisztikai cég ügyvezető-elnöke. Kollégáival megpróbálták bevezetni a statisztika alapú futballközvetítéseket, de próbálkozásuknak edzői oldalról nagyon negatív visszhangja volt.
A konferenciát Szekeres Adrián, az MLSZ videóelemzőjének előadása zárta. A videóelemző munkájának felértékelődését jelzi, hogy ma már egy vezetőedző a pályaedző helyett a videóelemzőt viszi el egy olyan csapat meccsére, melyet fel kell térképezni. Az alapos adatfeldolgozáshoz humoros példát is hozott: előfordult, hogy egy játékos szokatlanul hosszú, 136 méteres sprintet futott, amit a stáb utólag, az elemzés során hitetlenkedve nézett. Ám kiderült, hogy a féktelen sprintet a gólöröm produkálta.
A rendezvényen készült képek itt érhetők el.