A covid okozta stressz és félelem klinikai szövődményei

A koronavírus-járvány rendkívüli kihívást jelent a felkészületlen egészségügyi dolgozók számára, egyebek mellett az orvosok és nővérek egészségének romlásához is vezet. Kínában például a COVID-19 idején az egészségügyben dolgozók 72 százalékánál észlelték a poszttraumás stresszt. Az akut és krónikus stressz emellett negatívan hat a kognícióra, a döntéshozatalra, a memóriára, a technikai teljesítményre és a csapatmunkára is, ez pedig az egészségügyi dolgozók megítélésének romlásához, illetve az orvosi hibák számának növekedéséhez is vezethet.
A Mayo Klinika, a Vanderbilt Egyetem, a Walesi Egyetemi Kórház, a kanadai Queen's University szakemberei és Varga Katalin, az ELTE Affektív Pszichológia Tanszék kutatója tanulmányukban feltárják a stressz és a félelem mérhető fiziológiai hatását, emellett olyan használható technikákat mutatnak be, amelyekkel csökkenthető a COVID okozta stressz az egészégügyi szakemberek számára. A szerzők hangsúlyozzák, hogy „az egészségügyi dolgozó nem lélegeztetőgép, nem működhet hosszabb ideig 100 százalékon", és meghatározzák a betegellátás optimalizálásának stratégiáit is.
Bár a jótanácsokat az egészségügyben dolgozók számára gyűjtötték össze, jó részüket a járvány időszakában valamennyien alkalmazhatjuk saját magunk és környezetünk megnyugtatására. Néhány ezek közül:
- Használja a hasi-rekeszi légzést a páciensekkel való interakciók között!
- Meditáljon a jobb alvás és a jobb közérzet érdekében!
- Figyeljen önmagára: a megfelelő alvás helyreállítja az immunrendszer működését, és csökkentheti a fertőzés kockázatát. A helyes táplálkozás és a rendszeres testmozgás szintén kulcsszerepet játszik az immunrendszer megfelelő működésében.
- Nézegessen zöld növényeket: a természet és a zöld szín látványa a legtöbbünk számára azt jelenti, hogy távol vagyunk a munkahelyi stressztől, és kellemes, nyugodt hangulatot teremt.
- Naponta emlékeztesse magát arra, hogy Ön az, aki a legjobban képzett a helyzet kezelésére, még akkor is, ha a kihívás időnként nagyobbnak tűnik, mint a megküzdési lehetőségei.
- Készítsen listát: írja le mindazt, ami miatt aggódik. Ezután döntse el, hogy mikor fog foglalkozni az egyes elemekkel.
- Maradjon kapcsolatban a szeretteivel – még ha digitális formában is!
- #zentensivism – egy új irányzat, amely a zen filozófiát és az intenzív ellátást vonta össze egy szóban, hogy rávilágítson a mentális egészség fontosságára. Koncentráljon a valóban releváns dolgokra!
- Ismerje a kapacitásait: a munkamemóriánk csak 7 (±2) információt tud fejben tartani, és jelenleg ezt ki is meríti a COVID-19. Szánjon időt a nagy döntésekre. Hosszabb lehet a dolgok átgondolása, ha túlterheltnek érzi magát.
- Gondolkozzon pozitívan: keressen pozitív pillanatokat (csapatmunka, elismerések, meggyógyult betegek) és használjon önszuggessziókat („erős vagyok, sikerülni fog”). Legyen büszke magára: nagyon fontos szolgálatot tesz az emberiségnek!
Mit tehetnek az egészségügyben dolgozók azért, hogy a járványhelyzetben is emberek maradjanak? Hogyan legyenek figyelmesek, maradjanak pozitívak a betegekkel való interakciók során? A tanulmány szerzői a következő, tudományos alapokon nyugvó stratégiákat javasolják:
- Dicsérje meg a kollégáit! Minél gyakrabban használja a „köszönöm” és a „kérem” szót! Az elismerés hiánya ugyanis súlyosbítja a munkával kapcsolatos stresszt. Mondja, hogy „bocsánat”, ha durva vagy agresszív volt valakivel (kollégával, pácienssel). Röviden, egyszerűen – így megakadályozhatja a feszültség felhalmozódását.
- Használja az „Ismerj meg!” táblát! Ez a poszter információkat tartalmaz a beteg életéről, beleértve a hobbikat, teljesítményeket, kedvenc könyveket, filmeket, ételeket és egyéb információkat.
- Használjon pozitív kommunikációt: mondja, hogy „jó reggelt”, „aludjon jól”, vagy váljon el a „szép napot” szavakkal!
- Nyugtassa meg a pácienst, hogy készek segíteni és gondoskodni róla!
- Tegyen közzé képeket a beteg gondozásában dolgozó csapatról, hogy a betegek arcokat is láthassanak, ne csak a maszkokat!
- Jó napot, bemutatkozom! (Hello, my name is…!) Sürgősségi orvosok nemrégiben készítettek egy egyszerű posztert, amely segít kapcsolatot teremteni a pácienssel és családjával.
A publikáció a Mayo Clinic Proceedings novemberi számában jelent meg.