A családjog aktuális kérdései
Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 2014 óta rendeznek évente konferenciát a családjog aktuális kérdéseiről. A rendezvény megálmodója Szeibert Orsolya tanszékvezető egyetemi tanár, a családjogi szakjogászképzés szakmai vezetője volt, aki azóta is mindent megtesz a szakmai nap sikeres lebonyolításáért. Idén a konferenciát „Személyállapoti perek, váltott gondoskodás, örökbefogadás, védelembe vétel” címmel rendezték meg, azokra a területekre irányítva a figyelmet, amelyeken az utóbbi időben számos probléma felmerült. Mielőtt az elméleti és különösen gyakorlati problémák terítékre kerültek, Sonnevend Pál dékán köszöntötte a megjelenteket.
A nyitóelőadást Ocskó Katalin bíró, a Fővárosi Törvényszék elnökhelyettese tartotta Merre tartasz eljárás? címmel. A személyállapotot érintő perek eljárási szabályairól szóló előadása számos potenciális eljárásjogi problémára, gyakorlati tapasztalatra irányította rá a figyelmet. Részletesen elemezte az eljárásjogi módosítások okait (gyermek érdekeinek alaposabb érvényre jutása, rövidebb eljárási határidők, bírósági eljáráshoz való hozzáférés segítése, gyorsítás) és a módosítások megvalósulásait, illetve azoknak hiányát is. A generális áttekintésen túl
kurrens problémákat is felvetett, mint például a nyomasztó szakértőhiány.
Szintén eljárásjogi előadást tartott Gáspárdy Mónika bíró, aki számos kiemelkedő fontosággal bíró problémát vetett fel a másodfokú eljárás kapcsán, elsősorban a saját bírói tanácsa előtt zajló jogesetek mentén. Elemezte a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörének – mind anyagi, mind eljárásjogi – határait, valamint az anyagi pervezetés hibáinak korlátozott orvoslási lehetőségét, tekintettel a fél kérelméhez kötöttségre. Hangsúlyozott problémaként felhívta a figyelmet arra, hogy a bizonyítás körében másodfokon az elsőfok által hiányosan feltárt tények tisztázása a fél rendelkezési jogának függvénye.
A váltott gondoskodás 2022-ben módosult szabályozása széles körű szakmai vitát váltott ki már a hatálybalépést megelőzően. Haász Diána ügyvéd az aggályoknak adott strukturált keretet empirikus kutatása keretében, kikérve az igazságügyi pszichológus szakértők véleményét is. A kutatás során 12 hipotézis fogalmazódott meg, egyrészről a közös szülői felügyelet elrendelése, másrészről a váltott gondoskodás elrendelése és pozitív hatása kapcsán. Az előadó emellett vizsgálta a szakértői kompetenciahatárok meghatározását, az igazságszolgáltatás gyermekbarát jellegét, a szakértőt kirendelő végzés – szakértői szempontból – megfelelő tartalmát.
Délután Lukács Beáta, Budapest Főváros Kormányhivatalának kiemelt gyámügyi szakügyintézője az örökbefogadással kapcsolatosan leggyakrabban felmerülő problémákat mutatta be. Jelezte, hogy az örökbefogadási eljárás során alkalmazandó – hazai és EU-s – jogszabályok számossága önmagában is nehézségeket okoz, akárcsak az az örökbe fogadni kívánó szülőknél gyakran jelentkező alapvető félreértés, miszerint az örökbefogadási eljárás az ő leendő gyermekük, és nem a gyermek leendő örökbefogadóinak megtalálását és kiválasztását hivatott szolgálni. Az előadás ismertette az örökbefogadási eljárás egyes szakaszai során adódható, valamint a képzelt szülő adatainak megállapításával, a kiskorú örökbefogadási eljárás során történő meghallgatásával, az örökbefogadás anyakönyvezésével és a nemzetközi örökbefogadással kapcsolatos bonyodalmakat is.
Nagy érdeklődés kísérte Székely Zsuzsanna konzulens szakpszichológus, örökbefogadási szakértő jogászok számára egyenesen megvilágító erejű előadását az örökbefogadás mentális hátterével összefüggésben. A pszichológus
az örökbefogadás folyamatát a három érintetti kör sokszor elhallgatásoktól és titkoktól terhes történeteként írta le,
amelyben mindenkinek megvannak a maga veszteségei. A gyermek a genealógiai folytonosság, az önazonosság, az etnikai, kulturális és érzelmi kötődés, az ősbizalom és a múlt hiányát; a vér szerinti szülő a gyermekének, gyermeke szeretetének, a jóvátétel lehetőségének és a környezete megbecsülésének esetleges elvesztését, önbecsülése csorbulását; az örökbefogadó szülő az általa előzetesen elképzelt családideál meg nem valósulását, dédelgetett jövőképének kényszerű elengedését, illetőleg saját vérvonalának vér szerinti gyermek hiányában történő megszakadását éli meg annak.
Az alapellátás és a hatósági intézkedés kapcsolata a védelembe vétel tükrében című előadásában Lakatos Ildikó, Budapest Főváros Kormányhivatalának hivatali főtanácsosa arról beszélt, hogy a veszélyeztetett gyermekek helyzetének mielőbbi javítása érdekében mennyire fontos (lenne) fokozni az alapellátás és a gyámhatóság közötti együttműködés hatékonyságát, valamint az észszerű, megfelelő kommunikáción és kölcsönös bizalmon alapuló feladat- és hatáskörmegosztásról. Álláspontja szerint e törekvések megvalósításához elengedhetetlen az alapellátás és a gyámhatóság szerepköreinek – és szerepfelfogásának – tisztázása, és a szóban forgó szervek kompetenciahatárainak pontos, következetes és kiszámítható megvonása.
További részleteket a konferenciáról az ELTE ÁJK honlapján olvashat.