A droghasználók a legnépszerűtlenebb szomszédok
A PPK Aulája ezúttal nem egyetemistákkal telt meg, hanem idősebb érdeklődőkkel, akik a Harmadik Kor Egyetemének őszi szezonnyitó előadására érkeztek. Felvinczi Katalin a drogprobléma kiváló ismerője, hiszen nemcsak a Pszichológiai Intézet Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék oktatójaként, hanem 2001 és 2011 között a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet igazgatójaként is volt alkalma mélyrehatóan foglalkozni a kérdéskörrel.
A kábítószer-probléma kezelése olyan terület, ahol nem tudunk kész recepteket elővenni a konyhaszekrényből – bocsátotta előre a szakember, majd beszámolt egy olyan reprezentatív kutatásról, amelyben a Pedagógiai és Pszichológiai Kar 2500 felnőttet kérdezett meg, és kereste a választ arra, mit gondol az utca embere a droghasználókról. Ezt azért tartották fontosnak, mert ahogyan az emberek vélekednek a droghasználókról, az magában hordozza a dilemmákat is.
Az önkénteseket arra kérték, hogy pontozzák, hogyan viszonyulnának bizonyos társadalmi csoportokhoz – mások mellett droghasználók, italozók, börtönviseltek, hajléktalanok, HIV fertőzöttek, LMBTQ, nyugdíjasok, nagycsaládosok –, ha ők laknának a szomszédjukban. A válaszok értelmében a droghasználók bizonyultak a legkevésbé preferált szomszédnak, ami arra utal, hogy nagy a társadalmi elutasítottságuk Magyarországon. Érdekességként az egyetemi docens kiemelte: az LMBTQ (ez a nem heteroszexuális kisebbségek gyűjtőneve) jelentette az egyetlen csoportot, ahol az elmúlt 15 évben jelentős tolerancianövekedés történt, vagyis a lakosság sokkal elfogadóbb lett velük szemben.
A vizsgálatban arra is kíváncsiak voltak, milyen tulajdonságokat rendelnek hozzá az emberek a droghasználókhoz, hiszen, ahogyan az állampolgárok róluk gondolkodnak, az hatással lesz a probléma kezelésére is. A kutatás visszaigazolta, hogy a kábítószer-használókat a társadalom szinte teljes mértékben negatív jelzőkkel ruházza fel.
A szakértő azt is leszögezte: a tudományos kutatások alapján nem is magát a droghasználatot, sokkal inkább a függőséget tekintjük problémának.
Felvinczi Katalin a droghasználat-probléma értelmezési modelljeiről szólva bemutatta a kábítószer-fogyasztást erkölcsi kérdésként közelítő morális-modellt, a járványszerűen terjedő betegségként meghatározó fertőzőbetegség-modellt, illetve a használat hátterében szocializációs deficitet említő medikalizációs modellt. Utóbbi szerint az nyúl kábítószerhez, aki boldogtalan vagy sikertelen. Az előadó beszélt a drogozást a társadalmi viszonyokkal magyarázó szociológiai, illetve a kábítószerezésre komplex pszichológiai és társadalmi problémaként tekintő multidiszciplináris-modellekről is. A szakemberek ezekhez az elméletekhez beavatkozási metódusokat is társítanak, mint például a normalizáló megközelítést, miszerint bizonyos életkorban a kábítószer-használat „belefér”, míg a legalizációs megoldás értelmében nem tiltani, inkább kontrollálni kell a drogok használatát. Erre említette példaként az egyetemi docens, hogy Amerikában néhol a nemzeti dohányboltokhoz hasonló helyszíneken lehet ellenőrzött minőségű drogot vásárolni. Az európai felfogás ezzel szemben a kereslet és a kínálatcsökkentés egyensúlyára törekszik.
Vannak olyan országok, ahol az ártalomcsökkentés érdekében tűcsere programot szerveznek, hogy a kábítószeresek által terjesztett betegségeket minimalizálják, ezáltal védjék a társadalmat. Olyanra is van példa, hogy orvosilag felügyelt „belövőszobát” vehet igénybe a droghasználó, hogy legalább az eszköz és szer tisztaságát garantálják – tette hozzá a dékánhelyettes.
A droghasználatban a 2010-es év alapvető változást hozott: ekkor jelentek meg a piacon a pszichoaktív szerek, vagyis azok az úgynevezett „dizájnerdrogok”, amelyek egy klasszikus szer hatását próbálják meg előidézni úgy, hogy azoktól minimális mértékben különböznek, ezáltal nem szerepelnek a tiltólistán. Felvinczi Katalin szerint a legégetőbb probléma ma Magyarországon, hogy nagy mennyiségben és könnyen elérhetők a pszichoaktív szerek, akár az Interneten is. Ezekből minden héten megjelenik egy-egy új, ezért az egészségügyi szakembereknek sincs tapasztalatuk a várható tünetekről. Legtöbbször a fogyasztók sem sejtik, mit vesznek be, de még a dílerek sem tudják, mit adnak el. Mindezeken túl a drogprobléma kezelését a forráshiány és a túl-, valamint átpolitizáltság is nehezíti – zárta prezentációját a szakértő.
Fotók: ELTE PPK
Felvinczi Katalin előadása - Harmadik Kor Egyeteme
Felvinczi Katalin előadása - Harmadik Kor Egyeteme
Felvinczi Katalin
Felvinczi Katalin
0
/
0
0
/
0