A felsőoktatás-pedagógia trendjei
Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar az MTA II. Osztály Pedagógiai Tudományos Bizottság Felsőoktatás-pedagógiai Munkacsoportjával közösen rendezte meg konferenciáját, hogy alkalmat biztosítson a hazai felsőoktatáskutatók és a felsőoktatás-pedagógiai fejlesztőmunkát végző oktatók, szakemberek közötti tudásmegosztásra. Az előadók érintették a pedagógiai-módszertani területet, az intézmények és társadalmi környezetük viszonyát, illetve a tudomány és oktatásügy kapcsolatát.
Az esemény levezető elnökeként köszöntötte a résztvevőket Dorner Helga az ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet igazgatója. A konferenciát Zsolnai Anikó, az ELTE PPK dékánja nyitotta meg, aki kiemelte, hogy a munkacsoport már számos tematikus rendezvényt életre hívott, és reméli, hogy ez a munka a jövőben is folytatódni tud.
A délelőtti szekcióban – melyen Medgyes Péter (ELTE BTK) elnökölt – először Molnár Gyöngyvér (SZTE) Diagnosztikus értékelés a felsőoktatási tanulmányi sikeresség és a személyre szabott oktatás szolgálatában című előadására került sor, amiben a hatékony tanulás alapját adó képességek fejlesztéséről volt szó.
Dringó-Horváth Ida (KRE) Oktatás- és kutatásfejlesztő módszertani központok a hazai felsőoktatásban című előadása a jelenlegi hazai gyakorlat részletes bemutatásával nyújtott áttekintést arról, hogy az egyes képzőhelyeken hogyan alakul a felsőoktatási módszertani központok szerepe, alapvető feladatai és kihívásaik, illetve támogatási és együttműködési lehetőségeik. A szekció opponense Faragó Klára (ELTE PPK) volt, aki hozzászólásában a mesterséges intelligencia adta lehetőségek témáját kapcsolta össze az előadók által bemutatott kérdéskörökkel.
A konferencia plenáris előadását Hunyady György tartotta Nemzetnevelés a tudomány és a felsőoktatás nemzetközi világában címmel. A PPK alapító dékánja azt vizsgálta, hogy a tudományban és
a felsőoktatásban világszerte végbemenő változások milyen hatással vannak a hazai szellemi élet területeire,
ezek a hatások szolgálják vagy keresztezik-e a nemzeti kultúra érdekeit, és mennyiben mutatkozik szándék és eredmény ezen érdekek érvényesítésére. Az előadás két opponense Kovács Mónika (ELTE PPK) és Rapos Nóra (ELTE PPK) egyetértett abban, hogy a felvetődött kérdésekkel foglalkozni kell, és a felsőoktatásban dolgozók elhivatottságát emelték ki hozzászólásaikban.
Az intézményes viszonyokkal foglalkozó második szekciót Rónay Zoltán (ELTE PPK) elnökölte. Kováts Gergely (BCE) Akadémiai szabadság az európai felsőoktatásban című prezentációja az oktatás és kutatás szabadságának kérdéskörét mutatta be, rávilágított a téma európai és amerikai megközelítésének különbségeire, és kitért a mérési-értékelési módszerekre, valamint az európai és magyar felsőoktatásban meglévő akadémiai szabadság védelmére tett törekvésekre.
Felvinczi Katalin (ELTE PPK) Fejlesztési projektek hatása a fenntarthatóság és a felsőoktatási szervezeti kultúra szempontjából. Példák és reflexiók a nemzetközi intézményi gyakorlatra címet viselő előadása azt vizsgálta,
milyen tipikus akadályok jelentkezhetnek a felsőoktatási intézmények fejlesztési projektjeinek „domesztikálása” területén,
és milyen lehetőségeket hordoznak az intézmények hosszútávú fejlődése tekintetében. A szekció opponense, Halász Gábor (ELTE PPK) reflexiójában hangsúlyozta a projektek fontosságát és az akadémiai szabadság definíciójának sokszínűségét.
A zárószekció a tudomány és az oktatásügy kapcsolatát tárgyalta, elnöke Benedek András (BME) volt. Stéger Csilla (PwC) Kontinuitás vagy diszrupció? A felsőoktatás, a munkaerőpiac és a technológia komplex összefüggései című előadásában arra kereste a választ, vajon mi a felsőoktatási képzések célja, szerepe, jövője a makroszintű kihívások (generációs különbségek, szakemberhiány, táv(olléti) oktatás, klíma- és energiaválság, gyorsuló technológiai fejlődés) feszítő szorításában.
Soós Sándor (ELTE PPK, MTA KIK) A tudományos teljesítményértékelés felsőoktatási trendjei a tudománymetria szemszögéből című előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai felsőoktatás évtizedek óta igyekszik alkalmazkodni a kvantitatív kutatásértékelés nemzetközi trendjeihez, ami szélsőséges és számtalan belső ellentmondással terhelt helyzetet alakított ki. Az előadás tudománymetriai szempontból vizsgálta a kialakult helyzet egyes, meghatározó összetevőit. A szekció opponense Fábri György (ELTE PPK) volt, aki az egyetemek társadalomformáló, értelmiségképző szerepét hangsúlyozta. A konferencia zárásaként Bárdos Jenő, az MTA Pedagógiai Bizottságának elnöke mondott beszédet.
Forrás: ELTE PPK