A frazémától a szótárig
A szerző a kötet első két fejezetében a francia és a magyar nyelv állandósult szókapcsolatainak (frazémáinak) fő jellemzőit és típusait elemzi, különös figyelemmel azok szótári feldolgozásának és megjelenítésének szempontjaira. Részletesen vizsgálja azokat az elméleti és gyakorlati lexikográfiai kérdéseket, amelyekkel a francia és a magyar szótárszerkesztők szembesülnek az egy- és kétnyelvű (francia–magyar) általános és frazeológiai szótárak szerkesztése során.
A kötet harmadik és negyedik fejezete átfogóan tárgyalja a francia és a magyar frazeológiai szótárak történetét és lexikográfiai jellemzőit a kezdetektől egészen napjainkig. Az ötödik fejezet bő példaanyag segítségével mutatja be, hogy milyen lexikográfiai és speciálisan frazeográfiai rendezőelvek szerint jelennek meg a frazémák a francia-magyar kétnyelvű szótárakban az első ilyen kötetektől egészen a legmodernebbekig.
A hatodik fejezet a szerző két folyamatban lévő frazeográfiai munkájának elméleti és gyakorlati hátterét világítja meg, míg a hetedik és a nyolcadik fejezet francia, illetve magyar nyelven foglalja össze kutatásainak az egyes fejezetekben bemutatott legfontosabb eredményeit. A kötetet több mint 900 elemből álló lexikográfiai és frazeográfiai bibliográfia, részletes név- és tárgymutató, rövidítésjegyzék valamint ábrajegyzék zárja.
A mű azért is fontos állomása a frazeológiai kutatásoknak, mert egyrészt
a francia frazeográfia történetéről, elméleti és gyakorlati kérdéseiről mindeddig Franciaországban sem jelent meg hasonló összefoglaló elemzés,
másrészt pedig azáltal, hogy francia nyelven íródott, a nemzetközi kutatóközösség számára is széles körben hozzáférhetővé teszi a magyar frazeográfia történetét és jelentős produktumait.
(Bárdosi Vilmos: Du phrasème au dictionnaire. Études de phraséographie franco-hongroise. ELTE – EÖTVÖS Kiadó, Budapest, 2017)