A globális lemeztektonika új korszaka

A Föld felszínének és külső szféráinak megismerése hatalmas lépésekkel fejlődik, azonban a belső szférákról jóval kevesebb ismeret áll rendelkezésünkre.  A víz nélkülözhetetlen feltétele az életnek, de a víz teszi lehetővé azt is, hogy a Föld geológiailag is élő bolygó legyen.  A lemeztektonika alapja, hogy a Föld rideg, külső burka (a litoszféra) „úszik” az alatta lévő viszkózus asztenoszférán.  A két szféra eltérő tulajdonságait különböző elméletekkel próbálják magyarázni, melyek nagy része azonban erősen spekulatív. A lemeztektonika közvetlenül is megfigyelhető következményei (földrengés, vulkánkitörés) komoly társadalmi hatással is rendelkeznek, azonban a litoszféra és az asztenoszféra kölcsönhatásainak (és a köztük lévő határ) megismerése jelenleg a föltudományok egyik legnehezebb és legkomolyabb feladata. 

A közelmúltban megjelent ún. „pargazoszféra” elmélet modern, frappáns magyarázatot adhat arra, hogy a Föld belső szféráiban nyomnyi mennyiségben jelenlévő víz hogyan hat a litoszféra és az asztenoszféra kémiai és fizikai tulajdonságaira óceáni lemezek vagy fiatal táguló medencék felsőköpenyében.  A Kárpát–Pannon régió kivételes természeti laboratórium ahhoz, hogy tesztelni, alkalmazni lehessen a „pargazoszféra” modellt környezetünk geológiai fejlődésének megértéséhez.

Kovács István János geológusként végzett az ELTE-n, majd doktori tanulmányait a canberrai Australian National University-n (ANU) végezte.  A doktori fokozat megszerzése után hazatért és tudományos érdeklődésének fókuszában azóta is a felsőköpenyben lévő „víz” áll, valamint a Kárpát-Pannon régió neogén geodinamikája, fejlődéstörténete. 2018 óta az MTA CSFK Lendület Pannon LitH₂Oscope Kutatócsoport vezetője.

A Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium (ELTE TTK FFI Kőzettani és Geokémiai Tanszék) 1998-as alapítása óta közel száz nemzetközi publikáció, számos szakdolgozat és tudományos diákköri munka születésének helye.  A Laborban dolgozó hallgatók és kutatók tág spektrumon vizsgálják a litoszférát és a vele kölcsönható fluidumokat, legyen szó fluidum- és olvadékzárványokról, az alsókéreg és a felsőköpeny geokémiájáról, CO₂ felszín alatti tározásáról, vagy olyan környezet- és urbángeokémiai kutatásokról, mint az egykori iparvidékek szennyeződéseinek geokémiai vizsgálata vagy a radon eredete és viselkedése a természetben és az épített környezetben.

A Laboratórium a 2019. tavaszi szemesztertől kezdődően minden hónap elején hétfő délutánonként előadást szervez, amelynek keretében egykori hallgatói (mára már elismert kutatók) mutatják be kutatási területeiket az érdeklődő hallgatóknak és munkatársaknak, kutatótársaiknak.  Az előadások nyelve angol, hogy a Stipendium Hungaricum ösztöndíjas hallgatók is részt vehessenek rajta.