A gravitációs hullámok felfedezéséről és kutatásáról

A gravitációs hullámok 2015-ben történt első észlelését az évszázad felfedezésének nevezik a fizikában. A gravitációs hullámok létét Einstein általános relativitáselmélete már egy évszázada megjósolta. Az általános relativitáselmélet szerint a tömeggel rendelkező testek (így a bolygók, csillagok vagy épp a fekete lyukak) meggörbítik maguk körül a téridőt – mintha csak egy gumilepedőre különféle méretű golyókat helyeznénk. Ha valamilyen esemény, például két fekete lyuk kataklizmikus összeolvadása megrezgeti ezt a „gumilepedőt”, a rezgések hullámként terjednek tovább.

Ezek a gravitációs hullámok, és ezek egyike érte el a Földet 2015 szeptemberében.

Rainer Weiss – jelenleg az MIT, a Massachusetts Institute of Technology emeritus professzora – dolgozta ki a gravitációshullám-detektálás alapjául szolgáló lézer-interferometriás mérési módszer alapjait. Ennek alapján épült meg az LIGO (Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory – lézer-interferométeres gravitációshullám-obszervatórium) két hatalmas detektora az Egyesült Államokban.

A gravitációs hullámok detektálása a mérnöki tudomány csúcsteljesítménye, és ebben is igen jelentős a magyar részvétel. A Frei Zsolt vezetésével működő MTA–ELTE Extragalaktikus Asztrofizikai Kutatócsoport tagjai részt vettek a detektorok műszereinek fejlesztésében, de az adatok kiértékelésében is komoly szerepet játszanak. Forrásmodellező munkájukkal és a jelkereső program fejlesztésével segítenek a gravitációshullám-jelek észlelési és kiértékelési hatékonyságának növelésében. Emellett az ELTE-s kutatók készítették azt a galaxiskatalógust is, melyet a lehetséges gravitációshullám-források azonosítására használnak.

„Nagy öröm, hogy Budapesten köszönthetjük Rai Weisst, kevesebb mint egy évvel azután, hogy átvehette Nobel-díját Svédországban.

Azon az eseményen, a stockholmi Koncertteremben én is ott lehettem, viszont a többi magyar fizikusnak, illetve diákjainknak is szeretném megteremteni a lehetőséget, hogy közelebbről részesüljenek abban az élményben, amit Rai Weiss előadása jelent. Annak idején, az ELTE egyetemi hallgatójaként meghatározó volt számomra, amikor a kor éppen egyik leghíresebb fizikusa, Rudolf Mössbauer kapott díszdoktori címet az ELTE-n, és tartott nagysikerű, közérthető előadást. Rai Weiss meghívásával hasonlóan szeretném motiválni a mai fiatalokat. Nem lebecsülendő, hogy egy díj súlyát az adja meg, kik az adott díj nyertesei. Meggyőződésem, hogy az ELTE “professor et doctor honoris causa” címe rangosabb lesz azáltal, hogy ezt a címet Rai Weiss is megkapja” – mondja Frei Zsolt.

Az előadásra fizikusokat és egyetemistákat hívnak a szervezők. A részvétel ingyenes, de a férőhelyek korlátozott száma miatt regisztrációköteles.

Az előadásról készült felvétel később elérhető lesz az ELTE Fizikai Intézet és az MTA honlapjain.

Facebook

Forrás: mta.hu