A GTI sikere az ELTEfeszten
„Minden előzetes várakozásunkat felülmúlta az érdeklődés – mondta Margitay Tihamér, az Intézet mb. igazgatóhelyettese. – Az ELTE Szenátusa 2017. május 29-én fogadta el az egyetem gazdaságtudományi oktatási-kutatási fejlesztési tervét és alapította meg a kari önállóságú Gazdálkodástudományi Intézetet (GTI). Mostanra az intézet áll, létrejött a négy tanszék, folyik a tervezett szakok akkreditációs eljárása, kialakult a szakembergárda, dolgozunk a részleteken. A tervek szerint 2018 szeptemberében indul az első évfolyam. Ennek megfelelően bemutatkozni jöttünk az ELTEfesztre. Nem gondoltuk, hogy máris ekkora az érdeklődés –
a látogatottságunk azt mutatja, hogy a brand már ismert!”
A Gólyavárba belépőket ELTE Institute of Business Economics feliratú táblákkal, prospektusokkal fogadták. Az angol elnevezést az intézmény egyedülálló nyelvi specializációja indokolja: Andor György egyetemi docens, mb. igazgatóhelyettes nyitóelőadásából tudtuk meg, hogy a tervezett négy alapszak közül a nemzetközi gazdálkodás összes tárgyának (a többi szakon a tárgyak min. 25%-ának) oktatását párhuzamosan két nyelven kínálják, és ezek között nemcsak választani lehet, hanem váltani is a nyelvet tárgyanként. A szaktudás átadása mellett kiemelt célként gondot kívánnak ugyanis fordítani a nyelvi fejlesztésre is, hogy a hallgatók felkészültek legyenek külföldi tanulmányokra vagy akár munkavállalásra is.
2012 óta mintegy 12%-kal nőtt a hasonló képzésekre jelentkezők száma, ez az egyik legkeresettebb szak ma, melynek elhelyezkedési mutatói is a legjobbak, mondta Andor György. Az ELTE Institute of Business Economics az üzleti közgazdasági területre koncentrál, de szokatlan módon tudományegyetemen, így nemcsak hogy konkurenciája lehet a szakegyetemeknek, de egy nagy hagyományú, kutatásban és oktatásban is élen járó egyetem keretében képezheti a gyakorlati közgazdaság iránt fogékonyabb hallgatókat. A felvételi pontszámokat illetően a 350 és 500 pont közötti sávban gondolkodik, és tehetséges hallgatóinak speciális ösztöndíjakat is kínál.
Akik végighallgatták a bemutatkozást, azok ott is maradtak a Pázmány teremben – még a lépcsőkön is ültek az intézet leendő oktatóinak egymást váltó röpelőadásain, melyek a későbbi tanulmányokba nyújtottak bepillantást.
Hallgatók az aknamezőn, avagy hogyan éljük túl a szinte biztos halált, mely az induló vállalkozásokra az üzleti életben leselkedik? című előadásában Verebics János egyetemi docens az új vállalkozásokra leselkedő veszélyekre hívta fel a figyelmet. A KSH adatait segítségül hívva bemutatta: 2016-ban mintegy 540 ezer társas vállalkozás és 1 millió egyéni vállalkozó volt a piacon, összességében a versenyszférában majdnem 2 millió vállalkozást tartottak számon. Ezzel párhuzamosan azonban a működő társas vállalkozások száma évről évre 10–15 százalékkal csökken, 2013-hoz képest 47 ezerrel lett kevesebb vállalkozás hazánkban. Miért van ez így? A piaci helyzet romlik? Valamit rosszul csinálnak a vezetők? Sokkoló adat, hogy a nemzetközi statisztikák szerint tíz év alatt tíz vállalkozásból nyolc megszűnik, mindössze kettő marad meg a piacon, öt év távlatban 10-ből 5 éli túl a kezdeti nehézségeket. Ez pedig még a lehetőségek országának emlegetett Amerikában is így van, ahol mindenkit arra biztatnak, hogy valósítsa meg az ötleteit. Ott a vállalkozások 25 százaléka elbukik az első évben. A legtöbb esetben, mondta, a szakmai felkészültség hiánya áll a háttérben. Az ELTE GTI-n a piaci túlélés művészetét tanítják meg a diákoknak, egészen pontosan azért, hogy
a tíz éves távlatban túlélő két vállalkozás legalább egyike itt végzett diáké legyen.
Sokszor kerülünk olyan helyzetbe, hogy másokat a magunk igazáról kell meggyőznünk, ilyenkor állunk elő érvekkel, amelyek álláspontunkat igazolhatják. Vannak azonban rossz érvelések nemcsak a politikai közbeszédben és a reklámokban, hanem a hétköznapi életben is, ahol a konklúziót nem racionális érvek támasztják alá. Az ilyen jellegű "meggyőzés" nagyon veszélyes lehet, tévútra viheti döntéseinket, tudtuk meg Margitay Tihamér egyetemi tanártól, aki az Érveléselmélet és Marketing Tanszék mb. vezetője.
A félrevezetés jeleit azonban fel lehet ismerni, és el is lehet kerülni
– az érvelés tudománya ezekben a kérdésekben (is) lehet a segítségünkre.
Már csak azért is fontos ez, mert a reklámok sokkal inkább részei lettek az életünknek, mint ahogy azt gondolnánk, tudtuk meg Pázmándi Kingától, a Menedzsment és Üzleti Jog Tanszék egyetemi docensétől, hiszen hogyan érhet el több milliós nézettséget a youtube-on az a légitársaság reklám, amelyben például Messi szerepel, vagy az a csokoládét népszerűsítő videó, amelyben Mr. Bean tűnik fel. Az elgondolkodtató előadás több reklámokkal kapcsolatos tévhittel is leszámolni kényszerített, kiderült például, hogy a reklámadó bevezetésével egyáltalán nem változott a reklámköltések mértéke, ami 2013-ban Magyarországon 216 milliárd forintot tett ki! Töretlenül ível felfelé a relatív olcsó internetes reklám a 2000-es évek elejétől, és drámaian csökken a direkt marketing vagy a televíziós, rádiós reklám népszerűsége, és sok esetben lehet valóban megtévesztő és jogsértő is.
A vidámság eddig sem hiányzott az ELTE Institute of Business Economics programjairól, a legélvezetesebb pillanatokat mégis azok élhették át, akik maradtak Dénes Rita és Bedzsula Bálint egyetemi tanársegédek és vendégeik társaságában: ők végzett közgazdászokként meséltek tanulmányaikról, az álláskeresés boldog és boldogtalan perceiről, elhelyezkedésről, valamint szakmai sikereikről.
A Gazdálkodástudományi Intézet hamarosan nyílt napokon folytatja a bemutatkozást.