A gyengébb minőségű jutalomfalatok is motiválják a kutyákat

2024.01.17.
A gyengébb minőségű jutalomfalatok is motiválják a kutyákat
A jutalom értékcsökkenésének a teljesítményre gyakorolt hatását vizsgálták az ELTE, illetve a Buenos Aires Egyetem és a Déli Nemzeti Egyetem (Universidad Nacional del Sur) kutatói, akik a Journal of Veterinary Behavior folyóiratban számoltak be az eredményekről.

Könnyű elképzelni, mit érez az a munkavállaló, akinek önhibáján kívül, például a cég nehéz helyzetére hivatkozva lecsökkentik a fizetését, vagy egy gyerek, akinek ugyanarra a teljesítményre már nem ötöst, hanem hármast ad a tanár. Frusztráltság, kiábrándultság, motiválatlanság és leromló teljesítmény lesz a következmény. Ilyesmit élhetnek át azok az állatok is, amelyek valamilyen értékes, jóízű falatért küzdenek, majd váratlanul alacsony kalóriatartalmú, ízetlen vacakot kapnak. Magyar és argentin kutatók családi kutyáknál vizsgálták meg, mi történik, ha a főtt máj jutalomfalatról száraztápra váltanak.

A jutalom értékcsökkenésére adott negatív viselkedési reakciónak tudományos neve is van, amit magyarul talán “egymásra épülő negatív kontraszt”-nak (successive negative contrast) fordíthatnánk.

A kutatás rávilágít az elvárások fontosságára és a jutalomváltozások érzelmi hatására.

Nem csak az állatkiképzőknek, versenyre felkészítő edzőknek, hanem mindenkinek, aki jutalmat is használ mások motiválására, fontos annak megértése, hogy az elvárások hogyan befolyásolják az érzelmeket és ezen keresztül a teljesítményt. De amíg az embereknek meg lehet magyarázni, hogy miért kapnak ugyanazért a teljesítményért értéktelenebb jutalmat, állatoknál erre nincs mód, ezért különösen oda kell figyelni az elvárások fokozatos változtatására.

„Két viselkedéstesztben vizsgáltuk meg azt, hogy a jutalom értékének hirtelen lecsökkentése hogyan változtatja meg a teljesítményt. Nagy értékű jutalomnak főtt marhamájat használtunk, kis értékűnek pedig száraz kutyatápot” – magyarázza Mariana Bentosela, a Buenos Aires Egyetem kutatója. Az első viselkedéstesztben a kutya akkor kapott jutalmat, ha több hasonló edény közül ahhoz ment oda, amelyikre a kísérletvezető rámutatott. A második tesztben egy kereskedelmi forgalomban kapható “gondolkodtató” kutyajátékból kellett kiszedni a jutalmakat kis fedők eltávolításával. A két teszt között tehát az volt a fő különbség, hogy az egyik társas helyzetben zajlott és a jutalomhoz a kísérletvezető segítségével lehetett hozzájutni, a másik tesztben viszont a kutyák önállóan dolgoztak.

A résztvevő kutyákat a kutatók két csoportra osztották: a kontrollcsoport tagjai végig ugyanazt a száraz tápot kapták, a kísérleti csoportban viszont először májat, majd utána száraztápot. A teszt végén pedig újra májat, hogy kiderüljön, ha esetleg már jóllaktak és emiatt nem dolgoznak tovább.

A Journal of Veterinary Behavior folyóiratban megjelent eredmények szerint a mutatásos tesztben a kísérleti csoport kutyái lassabban, vonakodva mentek oda az edényekhez, amikor száraztápot kezdtek kapni máj helyett. A kontrollcsoportban nem volt változás. A "kutyajáték" tesztben viszont a kísérleti és a kontrollcsoport viselkedése egyáltalán nem különbözött, ami arra utal, hogy

a kutyákat nem zavarta a jutalom értékének csökkenése.

“Úgy tűnik, hogy a jutalom minőségének romlására bizonyos helyzetekben negatívan reagálnak a kutyák, de más helyzetekben nem. Lehet, hogy ennek módszertani okai vannak, például a főtt máj és a szárazeledel között nem olyan nagy a különbség a kutyák számára, mint képzeltük. De az is lehet, hogy a családban élő kutyák hozzászoknak a jutalom értékének folytonos változásához, hiszen gyakran kapnak étkezések között is apró falatokat” – mondta Kubinyi Enikő, az MTA-ELTE Lendület Társállat Kutatócsoport vezetője. A tanulmány megerősítette, hogy más állatokhoz képest a kutyák különlegesek abban, hogy a motiváláshoz használt jutalomfalatok minősége rendszerint nincs jelentős hatással a teljesítményükre.

Forrás: ELTE Biológiai Intézet
Fotók: Kubinyi Enikő