A gyermeknevelés pszichológiája

A gyermeknevelés a világ legvitatottabb dolgai közé tartozik – fogalmazott előadásában Aranyi Gábor egyetemi adjunktus, majd rövid tudománytörténeti áttekintést adott arról, hogy az elmúlt száz évben a különböző szakemberek mennyire eltérő nézeteket vallottak a gyermeknevelésről. John B. Watson amerikai pszichológus 1928-ban még abból a felvetésből indult ki, hogy „a gyerek üres lap” (ma már tudjuk, hogy ez nem így van), a gyermeknevelés pedig gyakorlatilag kondicionálás. Benjamin Spock gyermekgyógyász–pszichológus 1946-ban megjelent bestsellere az odafigyelő nevelésről szól. Vekerdy Tamás véleménye szerint pedig nincs is nevelés, csak jó vagy rossz együttélés a gyerekkel. A kutatócsoport-vezető rámutatott: a gyermeknevelési elvekből akkor lesz viselkedés, ha adottak hozzá a környezeti feltételek: ezt a folyamatot vizsgálja a pszichológia.

Pergelné Remete Eszter egyetemi adjunktus bemutatta az egyetemi Babalabort, ahol azt tanulmányozzák, hogy az anyák spontán helyzetben miképp használják okostelefonjukat gyermekük jelenlétében. Eddig tizenkét anya–csecsemő párral végeztek vizsgálatokat. A jelentkezőknek szabad játékhelyzetben egy csecsemőgondozási elvekre vonatkozó online kérdőívet kell kitölteniük, eközben a kutatók megfigyelik okostelefon-használatuk jellegzetességeit és a baba reakcióit.

A szülővel történő kapcsolódás öt éves korig a gyermek elsődleges szocializációs közege – mondta a kutató. Amikor azonban a szülők okostelefont használnak, beszűkül a figyelmük, lefagy az arcuk, és ha reagálnak is valamire, akkor arra, amit a telefonon látnak. Az eddigi tapasztalatokból úgy tűnik,

a csecsemők érzékenyek a „fapofa” helyzetekre, sőt negatív érzelmeket keltenek bennük.

Ezeknek még akkor is nyoma marad, ha később szüleik újra rájuk figyelnek.

Az előadó szerint természetes, hogy az anya nem figyel minden pillanatban a gyermekére, hosszabb távon azonban veszélyeket hordoz, ha a szülő rendszeresen elveszik a digitális világban. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy a szülők gyakran csak az okoseszközök segítségével tudnak kizökkenni az otthoni helyzetből, információkat gyűjteni vagy kapcsolatot tartani tágabb környezetükkel. Ahhoz, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon, az okoseszközök használata során alkalmazkodni kell a minket érő környezeti hatásokhoz, valamint a gyerek fejlettségi szintjéhez is – tanácsolta Pergelné Remete Eszter.

Kemény Ferenc egyetemi docens a számítástechnikai eszközök használatáról beszélt. Az egyéni különbségeket a gyerek megismerő funkcióinak (vagyis gondolkodásának, figyelmének, emlékezetének, érzékelésének és észlelésének) fejlettsége magyarázza – mondta. Sok számítógépes és applikációs játék eredményesen használható a programozás tanítása során, segítségükkel a gyerekek szinte észrevétlenül elsajátíthatják a programozáshoz szükséges gondolkodásmódot.

Autizmussal élő gyereket nevelő családokról tartott előadást Pachner Orsolya egyetemi adjunktus. Az autizmusra jellemző tünetek a szülők számára különböző mértékű stresszfaktort jelentenek, ami negatív változást okozhat az anya és az apa viselkedésében – jelezte a kutató –, ez pedig hatással lesz a szülő-gyermek kötődésre. Mindez nem kívánatos módon befolyásolhatja a gyermek fejlődését és visszahathat az autizmus tüneteire.

A statisztikák szerint

a fogyatékos gyermeket nevelő családok esetében nem gyakoribb a válás,

a párkapcsolati elégedettség pedig kapcsolatban áll az autizmus súlyosságával. A kórkép elfogadását befolyásolja, hogy mennyi idő telt el a diagnózis óta, és a gyerek életkora is (a legsúlyosabb tünetek 3–5 éves korban jelentkeznek, később javuló tendencia figyelhető meg). Az elfogadás nehezebb enyhe autizmus esetén.

Pachner Orsolya beszámolt annak a kutatásának az eredményeiről is, amelyben öt, autizmussal élő gyereket nevelő pár vett részt. A vizsgálatokból kiderült, hogy a párkapcsolat dinamikájában megjelennek az autizmusra jellemző tünetek, például a szülőknek jelentős kommunikációs nehézségeik adódnak. A szülők érdeklődési köre beszűkül, az autizmuson kívül alig tudnak másról beszélni, megfigyelhető továbbá a barátokkal, rokonokkal történő kapcsolattartás hiánya. Kevésbé rugalmasan reagálnak a belső és a külső hatásokra, mint az egészséges gyermeket nevelő családok. Hozzátette: ma már az autizmussal élő gyerekek ép testvéreire is fókuszálnak a szakemberek, „tesócsoportokat” szerveznek nekik, hogy megőrizhessék lelki egészségüket.

Az ELTE szombathelyi campusán működő Alkalmazott Pszichológiai Kutatócsoport célja gyakorlaton alapuló kutatómunka végzése a pszichológia különböző területein, amely a létrehozott tudást nem csupán akadémiai alkalmazásra szánja, hanem szakemberek és a tágabb közösség számára is. A munkában a pszichológia szakos hallgatók is részt vesznek. A kutatócsoport jelenleg egy olyan csecsemőgondozási vizsgálatot is végez, amelyben 500–1000 édesanya vesz részt. Az országban egyedülálló kutatás során gyermekneveléssel kapcsolatos vélekedésekre, viselkedésekre vonatkozó információkat szeretnének felvenni, majd összehasonlítani azzal, ahogy az anya bizonyos helyzetekben a gyermekével viselkedik.

Forrás: ELTE SEK