A hallgatóbarát felsőoktatásért

2016.10.27.
A hallgatóbarát felsőoktatásért
A túlságosan didaktikus, oktatóközpontú tanítás-tanulási folyamat megújítását, hallgatóbaráttá tételét célozza az Európai Egyetemek Szövetségének (EUA – European University Association) Effect nevű programja. A kezdeményezésről Kovács István Vilmost, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar Felsőoktatás- és Innovációkutató Csoport  vezető-helyettesét, a program hazai szakértőjét kérdeztük.

Mi a fő célja az Effect programnak?
Az EUA az egyik legtekintélyesebb európai felsőoktatási szervezet, amely számos ponton kapcsolódik az Európai Bizottság munkájához. Több projektje is segíti az intézmények hatékonyabbá tételét, mások mellett a doktori képzés területén. Az Effect (European Forum for Enhanced Collaboration in Teaching) a tanítás-tanulás problémakörét vizsgálja, és ennek fejlesztését vállalta, ami korábban egy elhanyagolt területnek számított az európai felsőoktatásban. Nem kapott hangsúlyt a bolognai folyamatban sem, ám az elmúlt időszakban érezhetően prioritássá kezd válni.

A program célkitűzései: a felsőfokú oktatás színvonalának növelésében érintettek közti kollaboráció erősítése; a felsőfokú oktatás területén létező jó gyakorlatok beazonosítása és adaptációja új helyeken; innovatív megközelítések kidolgozása a felsőfokú oktatás fejlesztésére; az intézmények támogatása az oktatást fejlesztő új stratégiák kidolgozásában; a felsőfokú oktatás fejlesztését célzó Európai Modell kidolgozása; európai szintű szakmapolitikai ajánlások megfogalmazása a felsőfokú oktatás fejlesztésére.

Miért került ennyire az érdeklődés középpontjába ez a terület?
Egyrészt a technológiai fejlődés annyira átalakítja a munkaerőpiacot, hogy sok esetben a munkaadó már nem elégedett azzal a hagyományos tudással, amire a diákok az intézményekben szert tesznek. Másrészről a hallgatók érdeklődését sem lehet felkelteni olyan eszközökkel, mint például 10-20 évvel ezelőtt. Sokat fejlődött az is, amit az eredményes tanulás hátteréről tudunk. Mások mellett az agytudomány, a kognitív pszichológia, az információtechnológia, a menedzsment, az alternatív pedagógiák területén olyan jelentős eredmények születtek, amelyek rámutattak: változás szükséges abban, mit és hogyan tanulnak a diákok.

Fontos felismerés, hogy az innovációra való képesség ott fejleszthető igazán, ahol a tanulás környezete maga is nyitott az új tudásra, innovációra.

Mit tehet mindezért ez a program?
Az Effect program 2015-ben indult és 2018-ban zárul. Hazánkat a Magyar Rektori Konferencia (MRK) képviseli a munkában. Az MRK megállapodást kötött a PPK-val az e feladatban való közreműködésre, így én szakértőként csatlakozhattam a munkához. A 11 résztvevő szervezet között találunk felsőoktatási intézményeket, vagy a távoktatást végző egyetemek európai szövetségét (European Association of Distance Teaching Universities), a brit Felsőoktatási Akadémiát (Higher Education Academy) és az Európai Diákok Egyesületét (European Students' Union). Mivel a tevékenységek párhuzamosan több területen zajlanak, nagy várakozásokkal tekint a programra az Európai Bizottság is. Az egyik cél egy fejlesztőközpont létrehozása, ami a tervek szerint segítséget nyújt majd az oktatott tartalmak megújításához, továbbá a hallgató- és tanuláscentrikus oktatói munkára való áttéréshez. A jelenleg meghatározónak tekinthető oktatóközpontú és input megközelítésű folyamatot csak tantermi előadásokkal nem lehet hallgatóbaráttá tenni.

Hol tart a munka?
Az ELTE most kapcsolódott be a folyamatba. A legutóbbi műhelytalálkozó 2016 szeptember közepén volt, ahol a résztvevők és az élen járó, jó gyakorlatot közvetítő intézmények képviselői együtt gondolkodtak három fő témakör mentén. Egyrészt megvitattuk, milyen feladatokat jelent a tanítás-tanulás számára egy inkluzív egyetem, beszélgettünk arról, hogyan készíthet fel egy felsőoktatási intézmény az aktív társadalmi szerepvállalásra. Megvitattuk azt is, hogy mivel rövid távon nagyon nehéz változást elérni, ezért a tanítás-tanulás megújítását stratégiai kontextusba kell helyezni, és olyan közép-, valamint hosszú távú célokat kell kitűzni, amik a feladat komplexitásának megfelelően lehetővé teszik az összehangolt, következetes munkát.

Milyen konkrét elemeket tartalmaz az intézkedési terv?
A képzési programok tervezésénél fontos meghatároznunk, mire kell képessé válniuk a hallgatóknak az egyes kurzusok elvégzését követően. Ezt nem abból vezetjük le, hogy korábban mit tanítottunk nekik, hanem hogy várhatóan milyen ismeretekre, képességekre lesz szükségük az egyetem elvégzését követően. 

Vagyis visszafelé kell gondolkodni, mit és hogyan kellene tanulniuk a diákoknak ahhoz, hogy szert tegyenek a később tőlük elvárt kompetenciákra.

Ezekkel a változásokkal olyan lehetőségek kapcsolhatók össze, mint például a számítógéppel segített tanulás arányának növelése. Ha az oktatókkal töltött időt nem terheli meg az egyirányú információátadás, helyette a párbeszéd és a konzultatív munkaformák terjedhetnek el. Nem csak a közvetítendő tananyag lehet a közös munka tárgya, hanem a megértett környezeti, társadalmi, gazdasági problémák és a kapcsolódó megoldáskeresés is. Fontos lehetőség a kutatásalapú tanulás, hiszen a tanítás-tanulási folyamatban sok a nyitott kérdés, ami motiválhatja a diákokat az új felfedezésekre. Ezek a lehetőségek nem egyformák minden tudományterületen, és sajnos az új megközelítések iránti fogékonyság se mindenütt magától értetődő.

Milyen jó példákat tud említeni a saját szakterületéről?
A PPK felsőoktatás specializációs hallgatói a képzési programok tervezéséről úgy tanulnak, hogy valós megrendelésre a kor követelményeinek megfelelő képzési programot hoznak létre. Így készült például egy olyan, az iskolai erőszak megelőzését célzó program, amit a Szegedi Tudományegyetemen most már továbbképzési programként oktatnak is. A tavalyi végzőseink pedig a Miskolci Egyetem számára dolgoztak ki egy roma integrációs stratégiát az ottani oktatókkal együttműködésben. Az ilyen, hosszabb ideig tartó projektmunkák során a hallgatók nagyon sokat tanulnak többek között arról, hogyan lehet csoportban dolgozni, miként lehet valós helyzetekben számos tudásterület megismerését azok közvetlen hasznosításával összekapcsolni.

A tanítás-tanulás megújításához kapcsolódik egy másik friss kezdeményezésünk is. Az Erasmus Mundus programon belül most készítjük elő a MARIHE2 (Masters in Research and Innovation in Higher Education) pályázatot, amelyben a Kremsi egyetem koordinációja mellett osztrák, német, finn, kínai, indiai partnerekkel dolgozik együtt az ELTE.

Mire irányul ez a projekt?
Ha a pályázatunk nyer, akkor a program harmadik szemeszterében a PPK-n felsőoktatás-pedagógia kurzusokat hallgathatnak a programban résztvevő, a világ több kontinenséről érkező diákok. Ebben a korábbi felsőoktatás-menedzsment orientációjú képzési profil egészül ki a tanítás-tanulás kutatásának és a gyakorlat fejlesztésének kérdéseivel.

A jelenlegi, 6 évvel ezelőtt indult MARIHE program – ami felsőoktatási szakemberek képzésével járul hozzá az egyetemek professzionalizálásához –, már eddig is 80 országból fogadott hallgatókat . Az ELTE és a Kremsi Egyetem 2016 szeptemberében egy együttműködési megállapodást is aláírt, aminek meghatározó eleme, hogy Egyetemünk csatlakozásával egy új specializáció indul „Learning and teaching in higher education” néven.  Ennek részeként a négy féléves specializációt választó hallgatók a harmadik szemesztert Budapesten töltik és a diplomamunkájukat is itt készítik el. A végzettek kettős oklevelet kapnak: nálunk felsőoktatás-pedagógia specializációjú neveléstudományi MA diplomát, a Tamperei Egyetemtől pedig „Master's Degree Programme in Higher Education Administration and Management” MSc végzettséget.

Effect Program