A Hallgatói Ötletpályázat legjobbjai

2018.12.11.
A Hallgatói Ötletpályázat legjobbjai
Önetető virágcserép, bormentő dugó, növényi szigetelőanyag, stresszkezelő applikáció és munkahelyi elégedettséget mérő módszer – idén ezeket a hallgatói ötleteket díjazta az ELTE Innovációs Központ. Az anyagi és szakmai támogatással az ötletgazdák vállalkozássá fejleszthetik elképzelésüket.  A díjazottak az ELTE innovációs tevékenységét bemutató konferencianapon, 2018. december 5-én mutatkoztak be.

Az innováció ma már sokkal inkább jelenti a kreatív szemléletet és az újításra való hajlamot, mint a technológiai fejlesztést, és ezek a tulajdonságok az élet minden területén és a vállalkozásokat minden szintjén fontos szerepet játszanak. Az ELTE Innovációs Központja 2010-ben útnak indított Innovatív Hallgatói Ötletpályázatán az egyetem graduális és posztgraduális képzésén résztvevő hallgatói vehetnek részt saját, újszerű ötleteikkel. Tematikai megkötés nincs: az ötlet lehet akár technológiai fejlesztés az informatikai vagy természettudományokban, a szociológia, szociálpolitika, közgazdaságtan vagy a bölcsészettudományok területén elért új kutatási eredmények gyakorlati alkalmazása az élet bármely területén, beleértve az innovatív oktatási módszereket is.

A díjak odaítéléséről az ELTE Innovációs Központja és az általa felkért független szakmai zsűri hoz döntést. A szakmai testület a beérkezett írásos anyagokból első körben kiválasztja azt a várhatóan 8–10 pályázót, akik részt vehetnek a második – szóbeli – fordulón. A két forduló között a pályázaton résztvevő valamennyi csapat tematizált továbbképző programon vesz részt, mely során

lehetőség nyílik az eredményes üzleti tervezéshez szükséges, komplex ismeretek elsajátítására.

A második fordulóba tovább jutó csapatok emellett  mentorálási programban is részt vesznek, ahol szakértő közreműködők segítségével lehetőség nyílik a projektjavaslatukhoz kapcsolódó üzleti terv teljesebb körű kidolgozására és a szóbeli fordulón való eredményes szerepléshez („pitchelés”) szükséges készségek elsajátítására.

A zsűri 2018-ban Kari András ötletét ítélte a legzgalmasabbnak, egyben a leginkább megvalósíthatónak. A Természettudományi Kar hallgatója biológiailag lebomló tápanyag tartalmú cserép (BIOpack) gyártását tervezi.

A BIOpack biológiailag lebomló „önetető” virágcserepe, a szerves élelmiszerhulladékból előállított politejsav (PLA) biopolimeren alapszik. A palántázásra vagy kiültetésre szánt cserép a cél-növény tápanyag igényeihez igazítottan tartalmazza az egyes makro- és mikrotápanyagokat, így a cserép bomlása során folyamatosan biztosítja a növény tápanyag utánpótlását. A BIOpack virágcserepének szintén fontos alkotóeleme a kukoricatörköly (CGF), amely magas szerves anyag tartalmának köszönhetően, a talaj tápanyag utánpótlását is segíti. A BIOpack terméke így olyan kombinált és fenntartható megoldást kínál a zöldség és növény termesztők számára, amellyel nem csak a növény és a talaj tápanyag utánpótlásáról tudnak egyidejűleg gondoskodni, hanem az átültetési veszteséget is redukálni tudják.

Maradjon a bor friss! című pályázatával Kapuvári András Mihály, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar hallgatója került a második helyre forradalmi "bormentő" eszközével.

Jelenleg a legelterjedtebb bormentési megoldás (arra az esetre, ha nem fogy el egy teljes palack) a vákuumozó pumpa és a borra semleges gázok palackba fejtése. Ezekre már számos eszköz kifejlesztésre került, azonban jelenleg mégsem beszélhetünk univerzális megoldásról, főként az üveges borok esetében. Kapuvári András innovációja lehetővé teszi a bor nyitástól számított ’’élettartamának’’ drasztikus mértékű növelését és minőségének megőrzését. A megalkotott multifunkcionális dugó valódi reform a kulturált borfogyasztásban mind értékesítői, mind felhasználói tekintetben, mivel praktikus módon a piacon kapható összes kategóriájába eső termék tudását ötvözi.

Csizmár Mihály, a Természettudományi Kar doktorandusza biokompozit anyagokat gyárt gombamicélium felhasználásával ipari kender és más mezőgazdasági hulladékból -  növényi szigetelőanyagával nemcsak a harmadik helyet, hanem a közönségdíjat is kivívta.

A gombakompozitok figyelemreméltó mechanikai tulajdonságokkal rendelkező, komposztálható csomagoló- és szerkezeti anyagok. A technológia segítségével szinte bármilyen növényi anyagból (ipari kender, fűrészpor, szalma) könnyű, erős, lángálló, allergénmentes, jól szigetelő anyag hozható létre. A tetszőleges méretre és formára gyártható elemeket többek között csomagolóanyagként, szerkezeti anyagokként, hang- és hőszigetelőként, továbbá művészeti célokra lehet használni. A gombamicélium kötőanyagként működik, összetartja és természetes módon rögzíti a kívánt alakban az összetevőket. A teljes mértékben környezetbarát technológia képes helyettesíteni a nagy mennyiségben gyártott szintetikus polisztirol (hungarocell) csomagolóanyagokat, és mérsékelné a jóval lassabban megújuló, fát használó technológiák anyagszükségletét is. A kompozitok tulajdonságai vetekszenek a fákéival, könnyebbek a polisztirolnál, ráadásul kevés energiát igénylő, gyorsan megújuló mezőgazdasági melléktermékekből készülnek természetes módon. A micéliumkompozit legfontosabb tulajdonsága, hogy akár a saját kertünkben is könnyedén komposztálhatjuk, ellentétben a polisztirollal, amelynek lebomlási ideje körülbelül 1 millió év. A technológia még nincs részletesen kidolgozva, és alkalmazása is gyerekcipőben jár, hazánkban pedig teljességgel ismeretlen. A hazai és európai piacról szinte teljesen hiányzik.

Az ötletpályázat szponzorainak köszönhetően két különíjat is kiosztottak: Orbán Ágota (Pedagógiai és Pszichológiai Kar) az S4-IT Kft.-től kapott támogatással kezdhet bele vállalkozásába, míg Engyel Mártonra (Pedagógiai és Pszichológiai Kar) a Sart it @K&H startup inkubátor - K&H Bank Zrt. figyelt  fel.

Gyakran szembesülünk a hétköznapok során váratlan stresszes eseménnyel, amelyre nem mindig tudunk megfelelően reagálni. A rezilienciafejlesztés fontossága már gyerekkorban kezdődik, ahol még nincs stabilan kialakulva a stresszkezelő technikák tárháza. Orbán Ágota stresszkezelő applikációja a szomatikus problémák megoldásához kínál segítséget. Az ötletpályázat keretében kifejlesztett workshopokkal és előadásokkal tudatosítja a stresszállapotokat és megerősíti a meglevő megküzdési stratégiákat olyan módszerekkel, amelyek játékosak, kreatívak és a mindennapi helyzetekben alkalmazhatóak. Az élménypedagógia, a művészet, a játék, mind olyan készségeket fejlesztenek, amelyek erősítik a rugalmasságot, így a jövőbeli bizonytalan helyzetekhez könnyebben tud a felhasználó alkalmazkodni. Az applikáció legfőbb funkciója a szorongás testi felismerése és lokalizációja, emellett személyre szabott stresszkezelő technikák megismerésének, kipróbálásának és szokássá formálásának támogatása. Lehetőséget nyújt arra, hogy a felhasználó figyelemmel kísérje a fejlődését és mentális egészségét. Segítségével átfogó képet kap arról, hogy mely hétköznapi helyzetek váltanak ki belőle nagyobb szorongást, így hosszú távon megfelelő megküzdési stratégiát lehet kialakítani, illetve megfigyelhető az események és a testi reakciók közötti kapcsolatot.

Engyel Márton munkahelyi elégedettséget mérő projektje keretében egy multinacionális környezetben belsősként kifejlesztett munkahelyi elégedettséget mérő módszertant fejleszt tovább és alakít szolgáltatássá.

Az Y generáció részaránya a magasan képzett munkaerőt igénylő szektorokban és a középvezetői pozíciókban egyre magasabb, és ők a korábbiaktól teljesen eltérő elvárásokkal, tudáskészlettel és munkahelyhez való hozzáállással rendelkeznek. A jelenlegi munkaerőhiányos üzleti környezetben és kifejezetten a nyelvtudással rendelkezők piacán komoly verseny van a munkavállalók megszerzéséért és megtartásáért. Az ötlet célja, hogy ezt egy felhő alapú riporting rendszerrel kiegészítve egy olyan, humán erőforrás menedzsment területen használható döntéstámogató eszköz jöjjön létre, amivel a vállalatok hatékonyabban tudják meghozni HR döntéseiket, pontosabb képet kapnak a munkavállalók véleményéről, továbbá amivel az employer branding, szervezetfejlesztési és toborzás-kiválasztási költségvetésüket hatékonyabban tudják felhasználni.  A módszer lényege, hogy személy- és változóorientált prediktív statisztikai eljárások felhasználásával pontosabban feltárja a fluktuáció okait, és azt, hogy milyen tényezők változtatásának lesz a legnagyobb prediktív ereje a vállalati fluktuáció csökkentésére.