A hazai közvélemény Magyarország legtragikusabb eseményének tartja Trianont
A kutatás keretében megvizsgálták a hazai lakosság békeszerződéssel kapcsolatos ismereteit, a vélt vagy valós előzményekhez, illetve következményekhez fűződő vélekedéseket, valamint a határon túli magyar közösségekkel kapcsolatos ismereteket és attitűdöket is. A felmérésben 1048 felnőtt magyarországi lakos vett részt, a kutatás mintája nemre, életkorra, iskolázottságra, a lakóhely településtípusára és megyéjére reprezentálja a teljes felnőtt lakosságot.
Az eredmény szerint a magyarok kifejezetten érdeklődnek a történelmi kérdések iránt: a megkérdezettek 78 százaléka nyilatkozott úgy, hogy inkább vagy nagyon érdekli a történelem.
A trianoni békeszerződés körüli történelmi eseményekre négyből három megkérdezett kíváncsi,
így ez az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó időszak.
A válaszadók 28 százalékának van a múltban a határon túlról átköltözött rokoni ága. Közel minden ötödik (18%) magyarországi magyarnak jelenleg is van olyan rokona, aki a történelmi Magyarország területén, de a jelenlegi határokon túl él, miközben a minta 2 százaléka maga is határon túl született. Határon túli magyar ismerőse a megkérdezettek 37 százalékának van.
Az 1920-as trianoni békeszerződés értelmében Magyarország területe 329 ezer négyzetkilométerről (Horvátországot nem számítva 282 ezer négyzetkilométerről) 93 ezer négyzetkilométerre, lakosságának száma pedig 20,8, illetve 18,2 millióról 7,9 millióra csökkent. Az elcsatolt területeken élő 10,6 millió főből 3,3 millió, vagyis 30,2% volt magyar.
A békeszerződés pontos évszámát (1920) a válaszadók 43 százaléka idézte föl helyesen. A békeszerződés hónapját és napját (június 4.) a válaszadók 30 százaléka mondta meg jól.
A Trianoni határok és a történelmi Magyarország demográfiája. A térképet készítette: Nagy Béla (Forrás: BTK TTI első világháborús honlapja)
A történelmi Magyarország területi veszteségére vonatkozó kérdésre a megkérdezettek 10 százaléka nem tudott válaszolni, 54 százalékuk a valósnál kisebb, 5 százaléka pedig nagyobb arányt mondott – a megkérdezettek 31 százaléka adott a tényleges értékhez közeli választ.
A lakosságszámban mért csökkenést 16 százaléknyian nem akarták megbecsülni, 54 százaléknyian a valóshoz képest kisebb, 10 százaléknyian pedig nagyobb értéket mondtak – a helyes választ 20 százaléknyian tudták.
A legelfogadottabb három magyarázat szerint a trianoni békeszerződéshez a háborúban győztes nagyhatalmak geopolitikai törekvései, a szomszédos országok terjeszkedési törekvései és területi igényei, valamint az első világháborús vereség vezetett. E magyarázatokat a válaszadók 70–78 százaléka tartja meghatározó szempontnak.
A válaszadók 94 százaléka szerint a trianoni békeszerződés alapvetően igazságtalan és túlzó volt a magyarokkal szemben.
A felmérés eredményeinek részletes ismertetése
Forrás: MTA
Borítókép: A tiltakozó tömeg a Millenniumi Emlékmű előtt (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1920. május 23.)