A holnap határán
Mi motiválta, hogy megpályázza az elnökséget?
Leginkább az a közeg, aminek rengeteg szép emléket, sok tapasztalatot és barátságot köszönhetek. A HÖOK elnökének lenni hatalmas kihívás és felelősség, így magát az elhatározást is beszélgetések sorozata előzte meg, nem csak a kollégákkal, hanem a családommal is. A ciklus két éves, így a motivációnak és a szándéknak is komolynak kell lennie, egy ilyen küldetést az ember nem vehet félvállról. Megtisztelő feladatnak tartom, hogy Gulyás Tibor elnök úrtól vehetem át a stafétát, rengeteg dolgozott a szervezetért, és komoly eredményeket sikerült elérnie. A lécet magasra tette, remélem sikerül megugrani. A körülmények adottak:
a szervezet stabil lábakon áll, a csapatom nagyon erős: proaktív, fiatal és lelkes emberekből áll,
és az előző elnökségtől is megkapunk minden támogatást, így csak rajtunk múlik, mit tudunk kihozni az előttünk álló lehetőségből.
Mióta vesz részt a hallgatói képviselet munkájában?
2013 tavaszán választottak először hallgatótársaim szakos érdekképviselőnek, így kerültem be a Történeti Intézeti Képviselet csapatába. 2015-ben lettem az ELTE BTK HÖK, majd 2017-ben az ELTE HÖK elnöke. A HÖOK Választmányának munkájába 2015-ben kapcsolódtam be, 2016-2018 között én vezettem a szervezet Budapesti Regionális Szövetségét. Hogy őszinte legyek, gólyaévem elején nem gondoltam, hogy aktív szerepet fogok vállalni a hallgatói közéletben,
beértem azzal, hogy rövid időn belül viszonylag nagy baráti társaságra tudtam szert tenni, nem csak a történelem szakosok között, hanem úgy általában a BTK-n. Nagyon nagy közösségi élmény volt ez számomra, úgy éreztem, hogy az egyetemen mindenhol ismerősökbe botlok, akikkel jó időt tölteni akkor is, ha a könyvtárban szenvedünk egy beadandó miatt, és akkor is, ha a Gólyabálon futunk össze egy üdítőre.
Alapvetően két embernek köszönhetem, hogy elindultam a 2013-as tavaszi választásokon: Garbai Ádámnak, aki akkor még az ELTE BTK HÖK-öt vezette, és Seres Daninak, aki a Történeti Intézeti Képviselet elnöke volt. Ők motiváltak a leginkább arra, hogy munkámmal adjak vissza egy kicsit annak a közösségnek, amelybe nagyon szerettem tartozni. Miattuk határoztam el, hogy belevágok a kalandba, ezért nagyon hálás vagyok nekik. Onnantól kezdve egyik dolog követte a másikat, és idén októberben már azon vettem észre magam, hogy a pécsi Kodály Központban az országos hallgatói képviselet engem választott elnökének. Remélem, hogy rá tudok szolgálni a bizalomra. A jövő egyetemistáinak pedig egy dolgot szeretnék üzenni: nagyon kevés olyan hely van már a világban, ahol valódi közösség része lehet az ember. A hallgatói mozgalom egyike ezeknek, így senki ne dőljön be a rossz PR-nak: hallgatótársainkért és a felsőoktatásért tenni és dolgozni menő, ezt sose feledjék!
A kari majd egyetemi önkormányzatban mi jelentette a legnagyobb kihívást? Milyen eredményekre büszke? Mire emlékszik vissza a legszívesebben, és mit akar elfelejteni? Sikerült elérnie a pályázatában kitűzött célokat?
2015 tavaszán Borhy László Rektor úrral együtt kezdtük meg munkát a Bölcsészettudományi Kar élén. Őt április végén választották dékánnak, engem május elején kari HÖK elnöknek. Az érdekképviseleti munkát nagyban megkönnyíti, hogyha folyamatos csatározás helyett a kar vezetése és a HÖK szorosan együtt tud működni, a kapcsolat partneri. Hiszem, hogy oktatók és hallgatók folyamatos együttműködése a záloga annak a szemléletnek, ami az Eötvös Loránd Tudományegyetemet a folyamatos fejlődés útjára terelheti. A Hallgatói Önkormányzat és az Egyetem vezetésének közös gondolkodása során sokat tanulhatunk, egymástól, és együtt nem csak a jelen, de a jövő nemzedékeinek kérdéseire is megpróbálhatunk választ adni.
A dékánnak és a HÖK elnökének együtt kell dolgozni a hallgatókért és a karért, végső soron az universitas eszméjéért. Szerencsére a BTK-n ennek régről gyökerező hagyománya van, így nem volt kérdés, hogy a jó kapcsolatra és a közös eredményekre való nyitottság mindkét fél számára elvárásként jelentkezett. Rektor úrral hamar megtaláltuk a közös hangot, és nagyon szép és eredményes két évet zártunk a BTK élén.
Átdolgoztuk szinte az összes szak tantervét és részt vettünk a KKK-k felülvizsgálatában, hogy a képzések jobban megfeleljenek a kor kihívásainak.
A lemorzsolódás csökkentésének céljából elindultak a tankörök, melyek a klasszikusan nehezen teljesíthető tárgyak vizsgáira való felkészülést segítik a mai napig. Létrejöttek a Kari Ösztöndíj Bizottságok, melyekben egyetemi dolgozók és hallgatók együttesen, meghatározott szabályok szerint, transzparensen ítélik meg az egyes kari ösztöndíjakat. Az I. Bölcsélet Konferencia megszervezésével elősegítettük az országos hallgatói szakmai szövetség, a Bölcsész Hallgatók Szövetségének (HÖOK BHSZ) megalakulását, melynek példáját reményeink szerint a jövőben más szakterületek hallgatói szövetségei is követni fogják. Közösségi, karitatív projektet indítottunk bölcsész hallgatók számára, melynek keretein belül a prügyi iskolában teljesíthettek szakmai gyakorlatot, valamint jótékonysági akcióink bevételéből szervezhettek osztálykirándulást hátrányos helyzetű kisiskolások számára. Fellendítettük a szervezet kommunikációját, Instagram profilunk már több mint 1000 követőt tudhat magáénak, mely a hallgatói önkormányzatok között szinte egyedülálló. Teltházas közönségtalálkozót és filmvetítést szerveztünk az Oscar-díjas Nemes Jeles Lászlóval a Gólyavárba, valamint mi szerveztük meg az első „reform” BTK Gólyatábort is 2015-ben, melynek programstruktúráját máig mintaként használják a gólyatáborok szervezésénél.
Ezek az eredmények nem jöhettek volna létre a kari vezetés nyitottsága és csodálatos kollégáim nélkül sem. Utóbbiak közül az alelnökeimet emelném ki: ők azok, akik végigkísérték a BTK HÖK élén eltöltött rendkívül mozgalmas két évemet, becsületes munkájukért pedig nagy hálával tartozom nekik. Ritzl András, aki gazdasági területen segítette a munkámat, Czinege Andris, aki a kommunikációért volt felelős, Oláh Jani, aki a kultúra és sport területét tudta magáénak, valamint Horváth Misi, aki akkoriban az elnökségemben tudományszervezési feladatokat látott el, majd az utolsó fél évben gazdasági alelnökként segítette munkámat.
A párhuzamos életrajzok következő fejezete 2017 nyarán kezdődött, amikor Borhy Lászlót a szenátus rektorrá, személyemet az ELTE HÖK Küldöttgyűlése az egyetemi hallgatói önkormányzat elnökévé választotta.
A jó kapcsolat és egymás ismerete adott volt, így a BTK-ról áthozott lendülettel folytattuk a közös munkát.
A BEAC támogatásának köszönhetően elindítottunk egy szociális alapú sportösztöndíjat, melyet szemeszterenként 100 rászorult hallgató vehet igénybe. Az ELTE Szolgáltató Központjával közösen megszerveztük az első olyan ELTEFesztet, ahol már a délutáni idősávokban is színes programokkal vártuk a középiskolás érdeklődőket. A karok közti együttműködés egyik legszebb példája volt ősszel, hogy szinte az összes Gólyabált közösen tartották és szervezték a részönkormányzatok, ezzel közelebb hoztuk egymáshoz egyetemünk hallgatóit, és nem utolsó sorban rengeteg pénzt spóroltunk, melyből az év során sok új, színes programot tudtunk szervezni a hallgatói közösségnek. Az Állami Számvevőszék adatbekérését a karácsonyi időszakban több száz munkaóra ráfordításával és legjobb tudásunk szerint teljesítettük a Jogi Igazgatósággal közösen. Hosszú idő után szerveztük meg remek együttműködésnek köszönhetően az első összegyetemi rendezvényünket, a Jeges-estet, mely hatalmas sikerrel zárt, 2400 ELTE-s hallgató korizott együtt februárban a Városligeti Műjégpályán. Bekapcsolódtunk a HÖOK Jövőkép programjába, két helyszínen is tartottunk kerekasztal-beszélgetést és fórumot. A programsorozat végén példaértékű, hallgatói kezdeményezésből született szakmai anyagot tett le a Gulyás Tibor vezette HÖOK a felelős minisztériumok asztalára, mely sokáig hivatkozási alapként szolgál majd a hallgatói érdekképviselet területén.
Részt vettünk a MinoritySafePack kampányban, a felsőoktatás hallgatói közel 50 ezer aláírással járultak hozzá egy európai közös ügy sikerességéhez. Lezajlott az egységesítés szándékával elindított HKR reform, melynek alakításában egész évben közreműködtünk, észrevételeinkkel egyszerre próbáltuk segíteni az Oktatási Igazgatóság munkáját és képviselni hallgatótársaink érdekeit.
Idén első alkalommal bonyolítottuk le az ELTE-s Évkönyv projektet, melyet remélhetőleg hamarosan már kezükben foghatnak a végzős hallgatók. 15 év után először volt az ELTE az EFOTT házigazdája: a szervezésből több mint 100 hallgató és 30 egyetemi dolgozó vette ki a részét. A fesztiválon olyan új arcát sikerült megmutatni egyetemünknek a fiatalság számára, mely mindennapi életünkben csak sokadrangú témaként merül fel, ám nem szabad lebecsülni fontosságát. Úgy érzem, hogy a rekordlátogatottságú fesztivál házigazdájaként elértük legfontosabb célunkat: minden arra nyitott látogató el tudott tenni egy darabka ELTE-t magának útravalóul, legyen az egy előadás, egy jó esti beszélgetés vagy egy pohár hideg fröccs, mely megtestesítette az ELTE-s életérzést a velencei tóparton.
Összességében az egész ELTE-s érdekképviseleti munkámra boldogan és elégedetten fogok visszatekinteni,
hiszen megannyi csodálatos élmény, barátság, és tapasztalat birtokosaként köszönhettem el tőle. A bosszantó dolgokra nem szeretek visszaemlékezni, azok tanulságait annak idején gyorsan levontam, és megpróbáltam továbblépni. Ez az én életfilozófiám. „Minden ember akkora, amekkora dolgok felidegesítik” – mondta Winston Churchill. A híres mondattal maximálisan egyet tudok érteni, és megpróbálok a mindennapokban is eszerint élni.
Melyek voltak a HÖOK-nak benyújtott pályázata főbb pontjai? Melyek azok a területek, ahol kihívások várnak a szervezetre?
Pályázatomnak a „Holnap határán” címet adtam. Ez egyszerre utal az átalakulás előtt álló felsőoktatásra, és a csapat zöldfülűségére is, hiszen a 10 elnökségi pozíciói közül 8-at új képviselő fog ellátni január 1-től. A 2018-as év magyar felsőoktatása véleményem szerint igazán színes képet mutat. „Érezzük, hogy a fokozatváltás megtörtént, de a tiszta és világos jövőképünkért még sokat kell dolgoznunk.” – ez a gondolat szolgált a tisztújító közgyűlésen elmondott beszédem alapvetéséül. A közösség erejében bízva kell kiállnunk a hallgatók érdekeiért, ha azt az idő és a helyzet megköveteli. A hallgatói mozgalom rengeteget erősödött és fejlődött, köszönhető ez az előző ciklusokon átívelő lelkiismeretes munkának, ellentmondást nem tűrő szorgalomnak és kivételes szakpolitikai éleslátásnak. Nem lesz egyszerű ezekhez az értékekhez az új csapattal felnőnünk, de minden erőnkkel azon leszünk, hogy rászolgáljunk a bizalomra.
Murai László és csapata
A főbb kihívások és fókuszpontok meghatározásánál segítségül hívtam a már előző kérdés kapcsán méltatott Jövőkép Program dokumentumát, melynél véleményem szerint teljesebb képet a magyar hallgatók gondolatairól még nem tudott felmutatni egyetlen munka sem. Az országos érdekképviseleti feladatot tekintve két komoly üzenetet fogalmaztunk meg: az egyik az ösztöndíjakra, a másik pedig a kollégiumokra vonatkozik. Az Ösztöndíjreform, valamint az országos kollégiumfejlesztési stratégia és a budapesti diákváros projektjének befejezése és végrehajtása nagyon fontos részét fogja képezni az elkövetkezendő időszak munkájának. A felsőoktatás hallgatóinak eléréshez a HÖOK-nak tovább kell fejleszteni a közösségi média stratégiáját, melyet könnyed, lendületes és fiatalos alapokra kell helyezni. A Facebook mellett nagy hangsúlyt kell fektetnünk az audiovizuális tartalmak gyártására. Szakmai és tudományos dimenzióban nagy feladat a Szakmai Szövetségek megalakulásának elősegítése, valamint be szeretnénk indítani egy országos tudományos folyóiratot, mely a publikálni vágyó hallgatóknak nyújt majd lehetőséget. Nemzetközi területen szeretnénk tovább erősíteni az European Students’ Unionban és a V4+ szövetségben betöltött szerepünket. Tovább folytatjuk a HÖOK Külhoni Programját, melynek keretein belül az elcsatolt területek magyar hallgatói szervezeteinek nyújtunk segítséget. Cél, hogy a szervezeti struktúrán belül a külhoni intézményeket tovább erősítsük. Véleményünk szerint minőségi felsőoktatás nincs minőségi egyetemi sport nélkül. A XXI. század egyik legnagyobb kihívása az egészséges életmódra való nevelés, melynek eredményei a társadalom számára már középtávon érezhetők. Összességében elmondható, hogy célunk az előző elnökség sikerekben gazdag munkájának folytatása, a hallgatói mozgalom közösségének erősítése, egy csipet fiatalos lendülettel és hévvel fűszerezve.
ELTE-s hallgatóként az országos hallgatói érdekképviselet vezetőjévé választották. Mit jelent ez az egyetemnek?
A közvetlen kapcsolat, a bizalom és az ismeretség természetesen nagyon sokat jelent, hogyha komoly ügyek mentén kell közösen fellépni.
Szerencsére az ELTE az elmúlt időszakban is nagyon szerencsés helyzetben volt, hiszen meglátásom szerint Rektor úr és Kancellár úr is partneri és konstruktív kapcsolatot ápolt Gulyás Tibivel és a HÖOK vezetésével egyaránt. Az ELTE HÖK az elmúlt 3 évben kiemelt szereplője volt az országos érdekképviseleti erőtérnek, hiszen rengeteg érdekképviselő társam kapcsolódott be szorosan a HÖOK munkájába, és számos közös és sikeres projektet tudhatunk a hátunk mögött. Az 2018-as EFOTT Fesztiválnak köszönhetően hallgatótársaink is ízelítőt kaphattak abból, hogy milyen az, amikor az ELTE és a HÖOK együtt dolgozik. Abban bízom, hogy személyem kapocs lehet ELTE-s hallgatótársaim és az országos érdekképviselet között, hiszen akkor tudunk igazán komoly eredményeket elérni, hogyha a hallgatói mozgalom ügyét mindenki közös ügynek tekinti.
Az ELTE BTK hallgatója, de jelenleg a Gazdálkodástudományi Intézetben is tanul. Miért jelentkezett erre a képzésre is?
A GTI képzési portfóliója új és üde színfoltja az ELTE mindennapjainak. Az egyetem Intézményfejlesztési Tervében már régóta szerepelt komplex közgazdasági képzés elindítása, mely megfelel a modern kor elvárásainak. Hallgatóként nagyon hálásnak kell lennünk ezért az elképzelésért, hiszen már az első évben viharos sikert arattak a GTI képzései a jelentkezők körében. Gyanítom, a 2018-as év csak a kezdet, és még rengeteg sikeres év vár arra az Intézetre, melyet szerencsére nagyon hamar befogadott az ELTE család. Személy szerint két dolog motivált a jelentkezésre: egyrészt Ormos Mihály és Andor György tanár urak személyében rendkívül korrekt embereket ismertem meg az előzetes integrációs munka során, véleményem szerint az ő jelenlétük az Intézet életében egy progresszív, modern és piacképes képzés záloga. Másrészt a vezetés és szervezés szak tanegység-listája már első pillantásra közel állt a szívemhez, kézenfekvőnek tűnt olyan képzésre jelentkeznem, melynek ismeretanyagát nap mint nap felhasználhatom az érdekképviseleti munkám alkalmával. Eddig csupa jó élményről tudok csak beszámolni: az órák nagyon izgalmasak (még bölcsészek számára is!), az oktatók nagyon hallgatóközeliek és nyitottak, a közösség pedig fantasztikus, így aki egy percig is gondolkozna azon, hogy megéri-e a GTI-re jelentkeznie, az ne habozzon, és kattintson jó helyre a következő felvételi időszakban!