A járvány hatása Budapest levegőminőségére
A levegő mint komplex rendszer részletesebb tanulmányozása hozzásegít a légkörben lejátszódó kémiai folyamatok, illetve egészségügyi, éghajlati és környezeti hatásaik jobb megértéséhez, környezetünk élhetőbbé tételéhez. Az ELTE TTK Kémiai Intézetben működő Budapest Aeroszol Kutató és Oktató Platform (BpART) Laboratóriumának kutatói Salma Imre egyetemi tanár vezetésével megvizsgálták, milyen hatással volt a koronavírus-járvány Budapest levegőminőségére.
A kijárási korlátozás időszakában, 2020. március 28. és május 17. között a főváros gépjárműforgalma munkanapokon a szokásos érték felére csökkent. Ezzel párhuzamosan néhány kulcsfontosságú légszennyező anyag koncentrációja is jelentősen mérséklődött. A nitrogén-oxidok koncentrációja 45–65 százalékkal volt kevesebb a 2017-2019. évek azonos időszakához képest, míg a szén-monoxidnak, az aeroszol részecskék számának a csökkenése 25–30 százalékot ért el. A szálló por és a finom méretű szálló por tömege nem mutatott jelentős eltérést a korábbi évektől. Az ózon koncentrációja kisebb, 5–10 százalékos növekedést jelzett.
A koncentrációk változása csak részben kapcsolatos a gépjárműforgalommal. A légköri koncentrációk alakulását ugyanis összetett, belsőleg kölcsönható kémiai, fizikai és meteorológiai rendszer több eleme is jelentősen befolyásolhatja. A csapadék, a szélsebesség, a határréteg vastagsága, a transzportfolyamatok, a légkörkémiai reakciók rendszere, továbbá egyéb, nem közlekedési források együttesen alakíthatják a koncentrációkat.
Az NO koncentrációjának alakulása Budapest belvárosában január 1. és július 31. között a 2020. évben (Y2020) és a 2017–2019. referenciaévben (Y3Ref). Az öt járványügyi szakaszt színkódokkal jelöltük az abszcissza felett.
A zavaró hatásoktól megtisztított adatsorok részletesebb kiértékelés azt mutatta, hogy 10 százalékos forgalomcsökkenés 6 százalék körüli visszaesést eredményezett a nitrogén-oxidok koncentrációjában. Az aeroszol részecskeszám és a szén-monoxid esetében a csökkenés üteme 4 százalék és 2 százalék volt. A gépjárműforgalom csillapításának komoly jelentősége lehet a budapesti levegő minőségének javításában az említett kémiai anyagok tekintetében. Ugyanakkor, Budapest levegőminőségének központi szereplőjét, az aeroszol tömeget csak korlátozott mértékben lehet a gépjárműforgalom csökkentésével szabályozni.
Ezen légszennyező nagyobb része más forrásokból, például háztartási fűtésből és tüzelésből, különösen a biomassza égetéséből, valamint a mezőgazdaság és az építkezések területéről származik. Érdemes megemlíteni, hogy az eddigi összes szmogriadó riasztási fokozatát a szálló por miatt rendelte el a főpolgármester.
Az ELTE TTK kutatóinak eredménye a tudományterület rangos szaklapjában, az Atmospheric Chemistry and Physics című folyóiratban jelent meg, de a szerzők magyarul is összefoglalták kutatásukat, amely a Természet Világa 2020. novemberi számában olvasható.
Forrás: ELTE TTK
Borítókép: BpART mérőállomása az ELTE Lágymányosi Campusán