A járvány után is maradhat a home office

A járvány lecsengése után sem fogunk visszatérni a korábbi munkavégzési gyakorlathoz, a home office új utakat nyithat – állapították meg a szakemberek az ELTE PPK „Home office a járvány idején: légüres tér vagy lehetőség a változásra?” online kerekasztal-beszélgetésén. A Kutatók Éjszakája programsorozat keretében megtartott tanácskozás résztvevői szerint a döntés továbbra is leginkább a cégvezetők kezében van.

Káplár-Kodácsy Kinga, a Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet tanársegédje a KSH 2018-as adataira hivatkozva elmondta, hogy korábban ritkán használt lehetőség volt a home office (a munkavállalók 5–6% dolgozott otthonról), most sok szempontból kényszerré vált, de még mindig a munkáltató dönthet a kérdésben. 

A megváltozott körülmények munkáltatói oldaláról Kaszab Stella, a H1 System vállalat HR és marketing igazgatója számolt be. A cégnél korábban is bevált módszer volt a heti egy-két napos otthoni munkavégzés, viszont a technikai feladatokat végzők esetében ezt nem tudták biztosítani. A pandémia kezdetén kevesebb mint hat nap alatt kellett megoldaniuk a helyzetet: biztosították a szükséges infrastrukturális feltételeket és újratervezték a költségvetésüket annak érdekében, hogy valamennyi pozíciót meg tudják tartani. A HR-szakértő kiemelte a belső kommunikáció fontosságát és azt, hogy a cég életében megjelentek a rendszeres, formális és informális online események is.

Az elhangzó jó gyakorlatokra reflektálva Csordás Izabella mentálhigiénés és szervezetfejlesztő szakember kiemelte: 

a  COVID-19 rávilágított arra, mennyire fontos az alkalmazottak pszichológiai biztonságérzetének támogatása.

A munkahelyeken felértékelődött az egyéni vagy team coaching szerepe, valamint az online krízismenedzsmenttel kapcsolatos képzések szervezése.

Kovács Zsuzsa, a PPK egyetemi adjunktusa arról beszélt, hogy az otthoni munkavégzés során a szervezetnek bíznia kell munkavállalójában, amihez szükséges a következetes kommunikáció megléte mindkét fél között. Mint leszögezte, olyan vállalati ellenőrzésre van szükség, ahol a dolgozó nem érzi a folyamatos nyomást, mégis tiszta struktúrát kap.

A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a járványhelyzet nem csupán aktuálisan változtatja meg a korábbi munkavégzéshez köthető rutinokat, de hosszú távú következményei is vannak. Már nem érdemes teljesen visszatérni a régi szokásokhoz, hiszen a pandémia mindenkit kimozdított a komfortzónájából, és lehetőséget adott a fejlődésre.

A program második felében a Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet munkatársai tartottak időmenedzsment-workshopot elsősorban azok számára, akik a home office alatt nem tudják hatékonyan megtervezni a napjukat. Logemann Zsófia szerint

a vírushelyzet érzelemközpontú megközelítést igényel, nem oldható meg egyszerű problémaként,

hanem meg kell tanulnunk saját érzelmi világunkat stabilizálni. Korényi Róbert arra hívta fel a figyelmet, hogy az izolációs helyzet komoly stresszfaktort jelent, ráadásul stigmatizálhat is.

A workshop vezetői a résztvevői kérdésekre válaszolva az otthoni munkavégzés hatékony megszervezéséhez adtak hasznos tippeket. Hangsúlyozták, hogy szánjunk időt a relaxálásra, de legyenek reális heti feladataink, amelyeket képesek vagyunk elvégezni. Tömbösítsünk és rangsoroljunk feladataink között, legyenek „smart céljaink”, és ne hagyjuk ki a reggeli rutint. A bezártság ellen azzal is tehetünk, ha online térben találkozunk régi ismerősökkel, megpróbáljuk kicserélni a negatív gondolatainkat, vagy végiggondoljuk, miért is lehetünk hálásak.

Forrás: ELTE PPK

Korábban:
A home office forradalma