„A jövőt csak a múlt alapjaira lehet biztonsággal építeni”

2018.03.26.
„A jövőt csak a múlt alapjaira lehet biztonsággal építeni”
Hagyományteremtő szándékkal rendezett konferenciát az alapítása 350. évfordulóját ünneplő ELTE Állam- és Jogtudományi Kar 2018. március 22-én. A Jogtudomány Napján egyfelől a múlt nagy jogászegyénisége, Kuncz Ödön egyetemi tanár emléke előtt tisztelegtek előadásokkal, másfelől bemutatkoztak az ELTE friss tehetségei, ígéretes kutatói is.

Az eseményt Varga István tudományos ügyekért felelős dékánhelyettes nyitotta meg, aki elmondta, hogy a jubileumi év ünnepléssorozatába tartozó, de hagyományteremtő szándékkal szervezett konferenciával a jogtudomány folytonosságát kívánják jelezni, amikor egyszerre fejezik ki tiszteletüket a múlt, a jelen és a jövő jogtudósai iránt. A konferencia első részében éppen ezért a kar frissen kitüntetett kiválóságainak adnak teret, míg a második részben az egyetem nagyhatású volt gazdasági és kereskedelmi jogász tanárának alakját idézik fel.

Fuglinszky Ádám, a Polgári Jogi Tanszék habilitált egyetemi docense Kockázatok és mellékhatások: a Ptk. egyes „elszabadult” kártérítési felelősségi szabályai címmel tartott előadásában azokról a felelősségi szabályokról beszélt, amelyeket az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépése után a szakmai közvélemény nem fogadott be, vagy nem az elvárt hatást érték el. A szociális igazgatás, szociális segítségnyújtás jogával kapcsolatos jogtudományi szemléletről beszélt Hoffman István, a Közigazgatási Jogi Tanszék habilitált egyetemi docense, bemutatva az Európa különböző országaiban működő önkormányzati modelleket a szociális közszolgáltatási feladatok ellátásának szempontjából.

Kajtár Gábor, a Nemzetközi Jogi Tanszék adjunktusa Új kihívások – régi szabályok? A terrorizmus elleni önvédelem a nemzetközi jogban címmel tartott előadást, melyben a 2001. szeptember 11-ét követő terrortámadásokból és az úgynevezett Bush-doktrína nemzetközi jogra gyakorolt hatásából kiindulva beszélt különös tekintettel arról, milyen okok vezetnek a nemzetközi szakirodalomban fellelhető eltérő eredményekhez. A „Casus medius” a római jogban? A custodia-felelősség határainak problematikája címet viselő előadásában Siklósi Iván, a Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszék adjunktusa a felelősség-veszélyviselés kérdéskörével foglalkozott. Kiemelte, hogy a témának nagy hagyományai vannak a karon, és fontossága abban is megmutatkozik, hogy a modern felelősségi jogi kérdésekhez is kapcsolódik.

A konferencia második részében, melyen jelen voltak Kuncz Ödön családtagjai is, a neves jogtudósról hangzottak el előadások abból az alkalomból, hogy a család által a karra bízott emlékiratok könyv formájában megjelentek.

Kisfaludy András, a Polgári Jogi Tanszék egyetemi tanára a tudományos művek mögött rejlő személyiséggel foglalkozott, Veress Emőd egyetemi tanár (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem) a professzor erdélyi kötődését ismertette, Vékás Lajos, a Polgári Jogi Tanszék professzora a két háború közötti pesti jogi karról, Kuncz Ödön dékáni tevékenységéről beszélt, Székely László, a Polgári Jogi Tanszék adjunktusa pedig arra mutatott rá, hogy a gazdasági és kereskedelmi jogász munkásságában művészet és tudomány nem váltak külön,

a jogtudományt művészetként, a cselekvés művészeteként fogta fel.

Zárszavában Kuncz Magdolna, a tudós unokája elmondta, hogy mint a rá hagyott életrajz és dokumentumok ápolója örömmel fedezte fel az ELTE ÁJK-n működő Kuncz Ödön Jogi Tudásközpontot, és Kisfaludi Andrással történt első találkozása alkalmával azt is örömmel látta, hogy a professzor Kuncz Ödön egykori szobájában dolgozik olyan bútorok között, amelyeknek egy része nagyapját is körbevette.

Menyhárd Attila, a Polgári Jogi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára zárszavában elmondta, hogy az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara 350 éve gyökerezik a magyar társadalomban, és képezi a jogászokat. Az innen kikerülő jogászok eszmeiséget és felelősségtudatot is visznek magukkal, melyet tudósok építettek fel, évszázadokon át. Fontos tudnunk, hogy honnan jöttünk és merre tartunk, mert ennek segítségével lehetünk tisztában azzal is, hogy kik vagyunk valójában. Sokszor szeretnénk elődeinkkel beszélgetni, amikor tanácstalanok vagyunk a világ dolgaival kapcsolatosan:

a Kuncz Ödön életéről szóló könyv olyan, mint egy jó beszélgetés egy neves előddel.

Az ÁJK dékánja visszautalt a Kajtár Gábor előadásában elhangzott, Szent-Györgyi Alberttől származó idézetre, amely szerint a jövőt csak a múlt alapjaira lehet biztonsággal építeni. „Kuncz Ödön öröksége és a megjelent önéletrajzírás olyan alap, amelyre bátran építhetünk a jövőben” – mondta.

Forrás: ELTE ÁJK