A Kárpát-medence szunnyadó vulkánja
A Csomád korábbi (a mai indonéziai vagy fülöp-szigeteki vulkánok által produkáltakhoz nagyon hasonló) kitörései során nagy mennyiségű törmelék és finom hamu került a levegőbe, amelyet aztán a szél a vulkántól több száz vagy akár ezer kilométer távolságra is elszállíthatott. A nyomokat – a tefrának nevezett jellegzetes, vékony vulkáni rétegeket, olykor csak vulkáni hamuszemcséket – ma is megtalálhatjuk fiatal üledékrétegekben.
Harangi Szabolcs professzor és munkatársai a napokban tették közzé a csomádi kitörésekből származó tefra jellegzetességeit feltáró kutatásuk eredményeit, melyek a tűzhányótól távol megtalált vulkáni rétegek és e kitörések társíthatóságát bizonyítják.
Az azonosításhoz az üvegszemcsék összetétele és nyomelem-tartalma, valamint a kapcsolódó kristályok szolgálnak alapul.
Ha egy ilyen réteget a Csomádhoz vagy más, hasonló, nem túl távoli vulkánhoz és annak ismert korú kitöréséhez tudunk kapcsolni, az megkönnyíti a negyedidőszaki klímaváltozások nyomainak keresését éppúgy, mint a régészeti leletek kormeghatározását.
A mostani mérések rávilágítottak arra, hogy a Csomád utolsó kitörései alig 30 ezer évvel ezelőtt történtek, amint ezt Karátson Dávid, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet tanszékvezető tanára által vezetett másik ELTE-s kutatócsoport is megállapította.
Geológus hallgatók vizsgálják Harangi professzorral a Csomád kitöréséből származó kb. 30 ezer éves
tefraréteget az egykori vulkántól 20 kilométerre levő Kézdivásárhely mellett
„A Csomád azonban nem csak a geológiai közelmúlt kitörései miatt érdekes számunka – magyarázza Harangi Szabolcs –, vizsgáljuk ugyanis a vulkán alatti magmatároló állapotát és tulajdonságait is. Ennek alapján pedig a Csomád nem tekinthető végleg kialudt vulkánnak. A folyamatos figyelem igencsak fontos, mert számításaink szerint akár hónapok alatt bekövetkezhetnek olyan változások a magmatároló állapotában, amelyek kitöréshez közeli állapotot is eredményezhetnek."
A Csomád legutóbbi kitörései nem tartoztak a barátságos fajtába: izzófelhők nyomai találhatók a lejtőkön,
ami azt jelzi, hogy hasonló események játszódhattak le, mint a Vezúv kitörése során, amikor az olaszországi tűzhányó elpusztította Pompeji városát.
Bár az elvi lehetőség megvan hasonló folyamat elindulására, fontos hangsúlyozni, hogy jelenleg semmi nem utal arra, hogy a vulkán aktivizálódna. A földtudományok által manapság legjobban kutatott jelenségek épp ilyenek: a „low probability but high impact”, tehát a kis valószínűségű, de bekövetkezésük esetén nagy hatású és nagy károkat okozó események vizsgálata van előtérben – mondja a professzor.
Harangi Szabolcs és munkatársai tanulmánya itt olvasható.
Forrás: ELTE TTK
Borítókép: Csomád Vulkánexpedíció