A kettős monarchia
A Magyar Királyságból és Osztrák Császárságból álló kettős (dualista) állam, az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttét 1867. július 28-án – százötven éve – szentesítette Ferenc József. A két országot ettől kezdve a közös uralkodón kívül a közös minisztériumok: a hadügy, a külügy és az azok fedezésére szolgáló pénzügy kapcsolta össze. Külön-külön működött viszont a kormány és a parlament. A közös ügyeket a két parlament által megbízott 60-60 fős delegáció felügyelte, akiket a két törvényhozás választott. Mindkét ország saját törvényhozó hatalommal (birodalmi gyűlés és országgyűlés), saját kormánnyal és saját közigazgatási rendszerrel (tartományok és megyék) rendelkezett.
Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara és az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Állam- és Jogtudományi Bizottság Jogtörténeti Albizottsága 2017. március 24-én tartott tudományos tanácskozásán a kutatók a korszak történetének jogi hátteréről, jellegzetességeiről, folyamatairól festettek körképet.
Az egész napos tanácskozáson Menyhárd Attila egyetemi tanár A jogfejlődés gazdasági alapjairól, Mezey Barna egyetemi tanár A büntetőjogi kodifikáció eredményeiről, Balogh Elemér egyetemi tanár A büntetőjog kodifikációjának geneziséről beszélt. Homoki-Nagy Mária egyetemi tanár a magánjogi kodifikációt ismertette, Horváth Attila egyetemi tanár a kereskedelmi törvényt, Stipta István egyetemi tanár a közös elvek szerint kezelt ügyeket és a közigazgatási bíráskodást mutatta be. Előadás hangzott el Deák Ferenc közjogi dogmatikai remekéről (Máthé Gábor professor emeritus), A Quadripartitum közjogi elveiről (Béli Gábor egyetemi docens), valamint az állam és az egyház kapcsolatának dilemmáiról (Rácz Lajos egyetemi tanár). Kisteleki Károly egyetemi adjunktus a magyar nemzet és a magyar állampolgárság kérdését, Révész T. Mihály c. egyetemi tanár a sajtószabadság 1867-es magyarországi örömünnepét, Szabó István egyetemi tanár Az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnésének közjogi hatásait tárgyalta.