A kiváló hallgatók választása
2016.02.18.
Hogyan választanak szakot és kart a legjobban érettségiző diákok? Milyen tudományterületi és személyes preferenciák mentén döntenek? Az ELTE PPK Társadalmi Kommunikáció Kutatócsoportja a 2008 és 2015 között érettségiző diákok választásait vizsgálta Fábri György habilitált egyetemi docens vezetésével. Az elemzésből többek között az is kiderül, a kiváló hallgatók 24%-a Egyetemünket választotta – ez a legjobb eredmény a hazai egyetemek között.
Az egyedülálló, a hazai rangsorok szempontjait gazdagító elemzés mintegy harmincnyolcezer – 1990 és 1997 között született – magyar fiatal pályaválasztását vizsgálta. A kutatók nem a felvételi ponthatárokat hasonlították össze, hanem azt, hogy a nappali alap- és osztatlan képzésre bekerült hallgatók mennyi pontot értek el a standard érettségi vizsgákon. Ez alapján szűrték ki az adott évfolyam legmagasabb pontszámot elértek 10 százalékát, majd az ő intézmények (karok), szakok és képzési területek közötti eloszlását vizsgálták.
A főbb tanulságok között említhetjük, hogy a legjobbak választása a fővárosi elit egyetemekre koncentrálódik, a legjobb érettségi eredményeket elérők az orvosi, pszichológusi, jogász, gazdasági és informatikus pályákra készülnek. Az Oktatási Hivatal adatbázisa alapján készült grafikonokból az is kirajzolódik, hogy a kormányzati törekvések csak akkor képesek hatni a továbbtanulók választásaira, ha irányaik egybeesnek a valós gazdasági-társadalmi folyamatokkal: például a vizsgált időszakban jelentősen növekedett a mérnöki szakmák iránti kereslet, de a közgazdasági, jogász, bölcsész szakterületek pozíciói nem romlottak, valamint nem sikerült áttörni a természettudomány és a tanárképzés iránti érdeklődés „üvegplafonját” sem.
Az elmúlt nyolc év adatait tekintve összesen öt intézmény vette fel a kiváló diákok több mint háromnegyedét, tíz pedig a 93%-át. A legjobb hallgatók 24%-a az Eötvös Loránd Tudományegyetemet választotta – ez a legjobb hazai eredmény –, 22%-uk a Budapesti Corvinus Egyetem képzéseit ambicionálta.
A magyar felsőoktatásban elérhető száznyolcvan karból mindössze nyolc fogadta be a legkiválóbbak felét: köztük a három ELTE-s kar – az ELTE BTK a 2., az ELTE PPK a 7., az ELTE ÁJK a 8. helyen áll – mellett két-két BME- és BCE-kar, valamint a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Kara fért be a legjobb nyolc közé. Az ország legjobb érettségizői által választott TOP15 kar között Egyetemünk Természettudományi Kara a 9., Társadalomtudományi Kara a 13. helyen áll. A fenti adatok is igazolják, hogy a magas pontszámmal belépőknek több mint a fele három humán képzési területet (bölcsész, gazdálkodás, társadalomtudomány) választott.
A kiváló továbbtanulók igényesek az oktatók szakmai kvalitásaira is: az elmúlt évek adataiból képzett oktatói kiválósági rangsorok jelentős korrelációt mutatnak a fentebbi sorrenddel. Az ELTE, illetve az orvostudományi karok oktatói rendelkeznek a legnagyobb számban, illetve arányban tudományos minősítéssel – a legkiválóbb hallgatók pedig ugyanezekre a karokra jelentkeznek a legnagyobb számban, a gyakorlati jellegű gazdasági és informatikai képzések néhány intézménye mellett.
A szakokat tekintve a leginkább egyenletes vonzást a pszichológia gyakorolja a legjobbakra, 2010-től folyamatosan a második ebben a rangsorban, az ide bejutott kiválóságok száma alig ingadozik. A legjobb érettségizők körében a legnépszerűbb általános orvos szak mellett a menedzsment, a nemzetközi gazdálkodás és tanulmányok, valamint a jogász szakok is kedveltek.
A felsőoktatási rekrutáció alig elemzett szempontja a konkrét személyes befektetési hajlandóság, vagyis az, hogy milyen képzésekért hajlandóak fizetni a diákok, illetve családjaik. Az adatokból kirajzolódó szakterületi és intézményi koncentráció itt még inkább jellemző: a BCE Gazdaságtudományi Kara 2014-ben egymaga a célcsoport közel egynegyedét tudhatta magáénak. 2015-ben azonban az ELTE jogi kara vette át a vezető helyet, 15%-os aránnyal. A piaci jellegű elitklubba az ELTE PPK és BTK került még be, amely mutatja, hogy a klasszikus humánterületek vonzereje versenyképes tudáskínálattal jár együtt.
A rendszerváltás utáni nemzedék legjobbjai a világtrendeknek megfelelően döntenek: az itthoni és nemzetközi versenyképességet kínáló orvosi, humántudományi, gazdasági menedzsment, valamint a csúcstechnológiák területein igyekeznek tudástőkére szert tenni. Fábri György a tanulmányban kiemeli: „szavazatuk világos és félremagyarázhatatlan: úgy látják, hogy a gazdasági, valamint humán- és társadalomtudományok karrierépítési perspektívát, izgalmas szellemi kihívást, komoly presztízzsel bíró foglalatosságot kínálnak számukra.”
A teljes tanulmány itt olvasható.
4. ábra
TOP10% megoszlása képzési intézmények között – 2008–2015 összesítve
TOP10% megoszlása képzési intézmények között – 2008–2015 összesítve
Az egyedülálló, a hazai rangsorok szempontjait gazdagító elemzés mintegy harmincnyolcezer – 1990 és 1997 között született – magyar fiatal pályaválasztását vizsgálta. A kutatók nem a felvételi ponthatárokat hasonlították össze, hanem azt, hogy a nappali alap- és osztatlan képzésre bekerült hallgatók mennyi pontot értek el a standard érettségi vizsgákon. Ez alapján szűrték ki az adott évfolyam legmagasabb pontszámot elértek 10 százalékát, majd az ő intézmények (karok), szakok és képzési területek közötti eloszlását vizsgálták.
A főbb tanulságok között említhetjük, hogy a legjobbak választása a fővárosi elit egyetemekre koncentrálódik, a legjobb érettségi eredményeket elérők az orvosi, pszichológusi, jogász, gazdasági és informatikus pályákra készülnek. Az Oktatási Hivatal adatbázisa alapján készült grafikonokból az is kirajzolódik, hogy a kormányzati törekvések csak akkor képesek hatni a továbbtanulók választásaira, ha irányaik egybeesnek a valós gazdasági-társadalmi folyamatokkal: például a vizsgált időszakban jelentősen növekedett a mérnöki szakmák iránti kereslet, de a közgazdasági, jogász, bölcsész szakterületek pozíciói nem romlottak, valamint nem sikerült áttörni a természettudomány és a tanárképzés iránti érdeklődés „üvegplafonját” sem.
Az elmúlt nyolc év adatait tekintve összesen öt intézmény vette fel a kiváló diákok több mint háromnegyedét, tíz pedig a 93%-át. A legjobb hallgatók 24%-a az Eötvös Loránd Tudományegyetemet választotta – ez a legjobb hazai eredmény –, 22%-uk a Budapesti Corvinus Egyetem képzéseit ambicionálta.
A magyar felsőoktatásban elérhető száznyolcvan karból mindössze nyolc fogadta be a legkiválóbbak felét: köztük a három ELTE-s kar – az ELTE BTK a 2., az ELTE PPK a 7., az ELTE ÁJK a 8. helyen áll – mellett két-két BME- és BCE-kar, valamint a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Kara fért be a legjobb nyolc közé. Az ország legjobb érettségizői által választott TOP15 kar között Egyetemünk Természettudományi Kara a 9., Társadalomtudományi Kara a 13. helyen áll. A fenti adatok is igazolják, hogy a magas pontszámmal belépőknek több mint a fele három humán képzési területet (bölcsész, gazdálkodás, társadalomtudomány) választott.
1. táblázat
TOP10% kari rangsor – 2008–2015 összesítve
TOP10% kari rangsor – 2008–2015 összesítve
A szakokat tekintve a leginkább egyenletes vonzást a pszichológia gyakorolja a legjobbakra, 2010-től folyamatosan a második ebben a rangsorban, az ide bejutott kiválóságok száma alig ingadozik. A legjobb érettségizők körében a legnépszerűbb általános orvos szak mellett a menedzsment, a nemzetközi gazdálkodás és tanulmányok, valamint a jogász szakok is kedveltek.
A felsőoktatási rekrutáció alig elemzett szempontja a konkrét személyes befektetési hajlandóság, vagyis az, hogy milyen képzésekért hajlandóak fizetni a diákok, illetve családjaik. Az adatokból kirajzolódó szakterületi és intézményi koncentráció itt még inkább jellemző: a BCE Gazdaságtudományi Kara 2014-ben egymaga a célcsoport közel egynegyedét tudhatta magáénak. 2015-ben azonban az ELTE jogi kara vette át a vezető helyet, 15%-os aránnyal. A piaci jellegű elitklubba az ELTE PPK és BTK került még be, amely mutatja, hogy a klasszikus humánterületek vonzereje versenyképes tudáskínálattal jár együtt.
A rendszerváltás utáni nemzedék legjobbjai a világtrendeknek megfelelően döntenek: az itthoni és nemzetközi versenyképességet kínáló orvosi, humántudományi, gazdasági menedzsment, valamint a csúcstechnológiák területein igyekeznek tudástőkére szert tenni. Fábri György a tanulmányban kiemeli: „szavazatuk világos és félremagyarázhatatlan: úgy látják, hogy a gazdasági, valamint humán- és társadalomtudományok karrierépítési perspektívát, izgalmas szellemi kihívást, komoly presztízzsel bíró foglalatosságot kínálnak számukra.”
A teljes tanulmány itt olvasható.