A kognitív hanyatlás jelei idős kutyáknál

A kutyák kognitív hanyatlásának jeleivel és az érzékszervi problémák kapcsolatával foglalkozó kutatás eredményeiről a kutatók a Behavioral Processes folyóiratban számoltak be.

„Kutyák esetén sajnos még nem állnak rendelkezésre az emberi látás- és hallásvizsgálathoz hasonló egyszerű, fájdalommentes tesztek. Ezért sokszor csak akkor derül fény a problémára, amikor az állat már teljesen megvakult vagy megsüketült. A kutyák meglepően sokáig képesek észrevétlenül kompenzálni gyengülő látásukat például ismerős terepen” – jegyzi meg Kubinyi Enikő, a kutatócsoport vezetője.

A Szenior Családi Kutya Program etológus kutatói adatokat gyűjtöttek arra, vajon milyen kapcsolat áll fenn olyan tényezők, mint például a kutya mérete, neme, képzettsége, illetve a vizsgált viselkedések előfordulása között. 

Noha ismert, hogy a nagyobb testű kutyák átlagosan rövidebb ideig élnek (viszonyításképpen, egy törpe uszkár várható élettartama 13–14 év, míg egy bernáthegyié 7–8 év), nincs egyetértés abban, hogy ez esetükben egyúttal felgyorsult öregedést is jelent-e. A vizsgált kutyák körében a kognitív hanyatlással összefüggésbe hozott viselkedések először a várható élettartam felénél jelentek meg.

Azok a gazdák, akikben felmerült a gyanú, hogy kutyájuk látásával, hallásával vagy szaglásával gond van, több viselkedési problémáról számoltak be. Az is kiderült, hogy

a képzett vagy versenyeztetett kutyák később mutatták a kognitív öregedés jeleit, mint a kizárólag kedvencként tartottak.

„Az eredmények alapján a gazdáknak érdemes kiemelt figyelmet fordítani idősödő társuk érzékszerveinek egészségére. Egy nem kezelt fül- vagy szemfertőzés könnyen vezethet komolyabb problémákhoz. A képzett kutyák körében megfigyelt késleltetett öregedés nagyon érdekes jelenség, de még sok kérdést kell megválaszolnunk ahhoz, hogy megértsük, pontosan mitől is függ ez. Lehet, hogy önmagában a több mozgás, de az is lehet, hogy a több törődés, tanítás, a gazdával való szorosabb kapcsolat a felelős. Az biztos, ha egy kutya ingergazdag környezetben él, tovább megőrzi szellemi frissességét” – foglalja össze az eredményeket Szabó Dóra, a cikk első szerzője.