A kutyák agya sohasem pihen

2019.10.24.
A kutyák agya sohasem pihen
Az agy különböző területei folyamatosan tartják a kapcsolatot, még akkor is, ha az agy látszólag pihen. Vajon milyen ősiek ezek a kapcsolatok? Mi jellemzi az egészséges agy működését? Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszékének kutatói ezekre a kérdésekre keresték a választ egy kutyák bevonásával végzett vizsgálatban, mely az epilepszia vagy az öregedéssel együtt járó kognitív hanyatlás kutatását is segítheti a jövőben.

A Szenior Családi Kutya Program legújabb kutatása a Scientific Reports-ban jelent meg a kutyaagy eddig ismeretlen nyugalmi hálózatairól. Ezek a hálózatok az agy nagyobb egységeinek működéséről árulkodnak. A hálózatokat funkcionális mágneses rezonancia (fMRI) vizsgálattal fedezték fel, amihez

családi kutyákat képeztek ki mozdulatlan fekvésre az MR vizsgáló csőben.

A kutatásban 22 különböző korú és fajtájú négylábú vett részt gazdájával együtt. A projekt mostani állomását féléves tréning előzte meg, melynek első fázisában az ELTE-n zajlott az állatok felkészítése, a második szakaszban pedig egy MR gépnél gyakorolták a kutyákkal és tulajdonosaikkal a feladatokat. A módszer egyébként a kutyák egészségére teljesen ártalmatlan, és az állatok némi jutalomfalatért cserében szívesen vettek részt a tesztekben. A mérések a Természettudományi Kutatóközpont Agyi Képalkotó Központjában zajlottak.

A nyugalmi hálózatok vizsgálatakor a résztvevőknek semmiféle ingert nem játszanak le a mérés ideje alatt, és nem is kell semmit csinálniuk. Lényegében zavartalanul fekszenek, míg az MR készülék képek sorozatát készíti  agyuk működéséről.

Hogy hogyan kell ezt az elemzést elképzelni, arról a cikk első szerzője, Szabó Dóra beszélt: „Egy villogó fényfüzérekkel díszített karácsonyfa izzóiról el kell döntened, hogy melyek tartoznak ugyanahhoz a füzérhez. Ehhez csak fényképeket használhatsz. Ha elég sok fényképet készítesz és teszel egymás mellé, meglátod, melyik égők villannak fel egyszerre. Egy füzér ebben a példában körülbelül megfeleltethető egy ilyen hálózatnak."

„A leírt hálózatok elhelyezkedésük alapján hasonlóak az emberi agy nyugalmi hálózataihoz. Kutyáknál is van alapműködési, szenzorimotoros, auditoros vagy homloklebenyi hálózathoz hasonló elrendeződést mutató képlet. Ugyan szerepük még kérdéses, így is alapot nyújtanak ahhoz, hogy az öregedéssel kapcsolatos változásokat vizsgáljuk” – foglalta össze a kutatást Kubinyi Enikő, a kutatócsoport vezetője.

A mostani eredmények egyrészt más kutatóknak is támpontot jelenthetnek, hogy célzottabb kérdéseket tegyenek fel az agy működésével kapcsolatban, illetve

szélesebb képet ad az egyes agyi hálózatok szerepéről.

A kutatás következő szakaszában azt vizsgálják majd az ELTE Etológiai Tanszékének kutatói, hogy a különböző életkorú kutyáknál milyen változások mennek végbe az agyban.

A kutatók által leírt hálózatok elhelyezkedése a kutyaagyban itt tekinthető meg videón.