A litvanisztika 30 éve az ELTE-n
A litvanisztika harminc éve az ELTE-n: hagyományok és perspektívák konferencia résztvevőit Bartus Dávid, az ELTE BTK dékánja és Vytautas Pinkus, a Litván Köztársaság magyarországi nagykövete köszöntötte, majd Gyöngyösi Mária, a Szláv és Balti Filológiai Intézet igazgatóhelyettese méltatta a litván lektorátus munkáját. Ezután a nagykövet kitüntetéseket adott át.
A Litván Köztársaságért tett különleges szolgálataiért és Litvánia hírnevének öregbítéséért a Litván Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült Zoltán András professzor, a litvanisztikai elindítója az ELTE-n. Laczházi Aranka, a budapesti baltisztikai tanulmányok jelenlegi vezetője a Litván Köztársaság Oktatási, Tudományos és Sportminisztériumának köszönő oklevelét és ajándékát kapta meg a baltisztika terén végzett sokéves oktatási és tudományos tevékenységéért, Litvánia és a litván nyelv szeretetének táplálásáért a budapesti egyetem baltisztikai központjában.
Vytautas Pinkus, a Litván Köztársaság magyarországi nagykövete köszönti a hallgatóságot.
Köszönetet mondva a magas elismerésért, Zoltán András professzor felidézte az 1991-es, az egyetemi litván nyelvoktatás megszervezéséről szóló döntést. A professzor szavai szerint, miután három évvel később az ELTE Szenátusának határozatával az Orosz Nyelvi Tanszék Keleti Szláv és Balti Filológiai Tanszékké alakult, majd 1999-ben létrejött a Szláv és Balti Filológiai Intézet, megnőtt az érdeklődés a litván nyelvi stúdiumok iránt. Újabb lektorok érkeztek, a magyar hallgatók tanulmányutakra Litvániába utazhattak.
Különösen jelentős volt a 2012-es év, amikor az ELTE-n önálló litván minor szak indult a magas szintű litván nyelvi képzés mellett a litván kultúra megismerésének, megértésének elősegítésére. Mint Laczházi Aranka elmondta, e program hallgatói a továbbiakban tudományos pályát választanak, az államigazgatás különböző területein alkalmazzák ismereteiket, vagy a magyar irodalmi életet teszik gazdagabbá litván szépirodalmi művek fordításával. Számos jelentős eredményt hozott a litvániai partnerintézményekkel folytatott együttműködés: megjelent a litván–magyar szótár, elkészült a magyar anyanyelvűeknek szánt litván nyelvtan és nyelvkönyv.
Az ELTE-vel folytatott együttműködés kezdeteiről megemlékezett Joana Pribušauskaitė is, aki Egyetemünkön az első litván anyanyelvi lektor volt 1991-ben.
Az ünnepélyes megnyitó és a visszaemlékezések után a litvanisztikai különböző területein végzett tudományos kutatásokról számoltak be a Litvániából érkezett előadók, valamint az ELTE végzett hallgatói. D. Giedrius Tamaševičius (Vilniusi Egyetem) az utóbbi száz év metalingvisztikai diskurzusát tekintette át Litvániában, egyetemünk egykori hallgatója, Sima Márk Litvániának mint térbeli fogalomnak a fejlődésével foglalkozott a 19. században.
Az irodalmi szekcióban Tölgyesi Beatrix Jókai Mór És mégis mozog a Föld című regényének litván fordítását elemezte, Audinga Peluritytė (Vilniusi Egyetem) tudományos perspektívából mutatta be a független litván irodalom első periódusát.
A konferencia utolsó részének témája Vilnius volt. Wojciechowski Patrícia (ELTE) előadásában azt illusztálta, hogyan hatottak a hatalmi változások és a multietnikumú, multikonfesszionális lakosság Vilnius városképére, Raimonda Ragauskienė professzor (Litván Történettudományi Intézet) a Vilnius topográfiájában mély nyomokat hagyott magyar hadvezérről és politikusról, Bekes Gáspárról beszélt.
A konferenciához kapcsolódó egyhetes rendezvénysorozat keretében a résztvevők megemlékeztek a litván nyelv tanításának történetéről Budapesten, áttekintették a nyelvtudomány, az irodalom és a történelem aktuális kérdéseit.
Forrás: ELTE BTK