A Lyme-kór diagnózisáról és kezeléséről

A becslések szerint tízszer annyi embert kezelnek Lyme-kór (Lk) diagnózissal, mint ahány ténylegesen ebben a fertőzésben megbetegszik. A legtöbb beteg csak a sokadik orvosi vizsgálat során nyeri el a megfelelő diagnózisát. A téves kórisme, a felesleges vagy rosszul megválasztott antibiotikum-kezelések, az indokolatlanul végzett és ismételgetett szerológiai vizsgálatok felbecsülhetetlenül nagy terhet jelentenek a betegekre és az ellátórendszerre is. Az Lk Magyarországon mindenütt előfordul, kb. 300-szor gyakoribb, mint az ugyancsak kullancs által terjesztett, de csak gócokban és ritkán előforduló kullancsencephalitis (kullancs által terjesztett vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás). Magyarországon az Lk 1998 óta bejelentésre kötelezett, a regisztrált esetek száma 2010-ig növekedett, azóta csökken, 2014-ben mélypontra zuhant. A gyakoriság semmiképpen sem emelkedett az elmúlt két évtizedben. 

Kiszámíthatatlan, hogy a bejelentések milyen mértékben tükrözik a valóságot. Az Lk valódi hazai gyakoriságát a környező országok adatait is figyelembe véve évi 8–10 ezer friss megbetegedés körül becsülhetjük. Csak indirekt adataink vannak arról, hogy a tünetmentes fertőzések is olyan gyakoriak, mint a tünetekkel járók. Egyes területeken és csoportokban (pl. erdészeti dolgozók között) az átfertőződés (a szeropozitivitás) aránya elérheti a 29%-ot, a 60 év felettieknél az 50%-ot.

A téma kiemelt fontosságára utal, hogy az Európai Parlament 2018-as határozata is megkérdőjelezi a tudományos útmutatók tartalmát, és egy civil szervezet, az Amerikai Lyme Alapítvány (ILADS) útmutatóit látszik elfogadni vagy legalábbis mérlegelni. Az ILADS szinte bármilyen, többnyire gyógyíthatatlan kórállapot (pl. sclerosis multiplex, amyotrophiás lateralsclerosis (motoneuron-betegség), reumás ízületi gyulladás, Parkinson- és Alzheimer-kór) hátterében Lyme-kórt vizionál, és soha, semmilyen tudományos ajánlásban nem szereplő 3-as, 4-es antibiotikum-kombinációkat javasol, a szokványos dózisok sokszorosában. Az ILADS ajánlásai blogokon, internetes fórumokon terjednek, betegmozgalmak elindítóivá válnak. Még nagyobb baj, hogy követőre találnak a magyar orvosok körében is. Bár a tudományos oldal nem veheti fel a versenyt ezekkel a folyamatokkal, a megújított szakmai irányelv segítheti a szakemberek és talán a laikusok eligazodását.

Az előadás összefoglalja az egyes kórformák esetmeghatározását, kiemelve a klinikai diagnózis lehetőségeit és a laboratóriumi vizsgálatok buktatóit.

Az ELTE Biológiai Intézete által, nem csak középiskolásoknak szervezett „Élő adás” ismeretterjesztő sorozat a biológia különféle ágai között kalandozik, célja a legizgalmasabb és legújabb kutatási eredmények, és a megválaszolatlan nyitott kérdések bemutatása. A biológia robbanásszerűen fejlődő tudománya egyre több részletet tár fel előttünk: az élőlényeket alkotó molekulák rejtett világától a sejtek és az egyedek szintjén át egészen a fajok sokaságából felépülő életközösségekig.

Facebook