A mesekutatás új irányai

Az ELTE TÓK és a kar hagyományőrző alapítványa nagy hangsúlyt fektet a csecsemő- és kisgyermeknevelő, az óvodapedagógus, valamint a tanító szakos hallgatók irodalomértésének elmélyítésére, a folklórműfajok sokoldalú megközelítésére és élő továbbadásukra a gyakorlatban. A TÓK 2008-ban indította el a Népek meséi című rendezvénysorozatot, melynek kiemelt eseménye lett a Népek Meséi Országos Egyetemi és Főiskolai Mesemondó Verseny, 2018-ban pedig nemzetközi mesekonferenciát rendeztek a karon. 2020-ban a járványhelyzet miatt a verseny elmaradt, de a tudományos tanácskozást online formában megtartották. A mese interdiszciplináris megközelítései II. konferenciára 2020. november 19–20-án került sor.

A két konferencianapot egy-egy plenáris előadás nyitotta meg. Elsőként Daróczi Gabriella, az ELTE TÓK adjunktusa Konfigurációiból az interaktív mesekönyvet. Közelítés egy új médiumhoz címmel tartott előadást. A szakember, aki egyebek mellett a BOOKR Kids Mesetár egyik szakértője, elméleti bevezetőjében kifejtette, hogy a tudatos szülő, pedagógus nemcsak használja, de értő módon fejleszti is a gyerekeket a technikai újdonságok használatával.

A második nap nyitó előadásában Lipták Ildikó, a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ színész-drámatanára a mesék dramatikus feldolgozási lehetőségeiről beszélt – elsősorban saját szakterületének fókuszában. Bemutatója nyomán világossá vált, milyen sokféle pedagógiai lehetőség rejlik a különböző dramatikus formákban, és miért van különös jelentőségük azoknak a formáknak, amelyekben a befogadók – elsősorban a gyerekek – alkotó- és felfedezőtársak.

Egy-egy mű új szempontú bemutatására is akadt példa az előadások között, például Tuba Márta Interkulturáció és szövegtípus Szabó T. Anna Senki madara című meseregényében, vagy Merényi Hajnalka Villámhajigáló Diabáz. Népmese és mítosz találkozása Szakács Eszter meséiben címmel megtartott előadásában. Az érdeklődők hallhattak több előadótól átfogóbb elemzéseket, a többi között a matematikai szorongás megjelenéséről a gyermekirodalomban, illetve a kétnyelvűségről a diszciplínák találkozásában. Az online rendezvényen megjelentek az új kor kihívásaira adható mesepedagógiai válaszok is: szó esett a mese digitális formáiról, illetve az „öko-mese” és gyermekfilozófia kapcsolatáról.

A nemzetközi eseményt tartalmi és nyelvi sokszínűség is jellemezte, a német és angol nyelvű szekcióban egyaránt helyet kaptak elméleti történeti és módszertani előadások. A konferencia anyaga a tervek szerint hamarosan tanulmánykötetben is napvilágot lát, hogy az előadások így nyújtsanak további segítséget a mesekutatás újdonságai iránt érdeklődőknek.

Forrás: moderniskola.hu