A mindenízű drazsétól a Faraday-kalitkáig
A TTK-n több mint hetven program közül válogathattak az érdeklődők az idei Kutatók Éjszakáján, ahol már a rendezvény kezdetén komplett általános iskolai és gimnáziumi osztályok vártak arra, hogy bejuthassanak az előadókba és laborokba. A kar igazán színes programmal készült, így minden korosztály megtalálhatta az őt leginkább érdeklő programot: bepillanthatott a karon folyó szerteágazó kutatómunkába.
Az idén húsz éves Kármán Környezeti Áramlások Laboratórium munkatársai a tornádók, ciklonok és cunamik működésével ismertették meg az érdeklődőket. A különböző laboratóriumi modellező eljárások rengeteg kíváncsi diákot vonzottak, akik Tél Tamás és Jánosi Imre elméleti fizikus professzorok, valamint Vincze Miklós kutató segítségével fedezhették fel az egyes jelenségeket. Megelevenedtek az óceáni víz- és a különböző légköri mozgások, a levegősűrűség változása, valamint a tornádó is, minden esetben az áramlástani univerzalitást bizonyítva.
A dinoszauruszok korának hajnalán: őshüllők maradványai a villányi borvidékről címmel Ősi Attila, az MTA–ELTE „Lendület” Dinoszaurusz Kutatócsoport vezetője tartott előadást. A jelenlévők – köztük rendkívül tájékozott paleontológus-palánták – a perm végi kihalás okairól, valamint a katasztrófát megelőző élővilág jellegzetességeiről tudhattak meg érdekességeket. A földtörténeti ókor végén, egy különösen erőteljes vulkáni működés következtében hatalmas változás és helycsere ment végbe az élővilág színpadán: az élőlények száma drasztikusan lecsökkent, és a fajok közel 95%-ka nyomtalanul eltűnt. A mai hüllők és emlősök ősei e periódust követően alakultak ki, a triász időszak kezdetén.
A földtörténet magyar vonatkozásaként került fel a kutatók térképére a villányi lelőhely,
ahol a triász kori tengeri üledékes rétegekben számos ősmaradványra bukkantak. A területen végzett feltárásoknak köszönhetően előkerült sok ezer lelet egy 238 millió évvel ezelőtt létezett világ különös élőlényeiről tudósít. A puha kőzetrétegek rengeteg kisméretű - egy centiméternél kisebb - maradványt őriztek meg, cápák, halak és hüllők fogait, de felfedeztek ennél jóval nagyobb maradványokat is, melyek valaha volt tengeri ropogtató hüllők fogazatából származnak. Szó esett még az Archosauromorpha hüllők csoportjába tartozó őslényekről is: a villányi lelőhelyen talált Tanystropheus gerinccsigolya-maradványokat az előadás végén mindenki közelről is megvizsgálhatta.
A délután és az este folyamán szinte nem lehetett olyan előadótermet találni, ahol ne tolongtak volna, rengeteg érdeklődőt vonzottak például a fizikus és kémikus hallgatók folyamatos interaktív kísérletei is az északi épület földszintjén. A legbátrabbak "mindenízű" drazsét kóstolhattak, vagy „megérinthették” a folyékony nitrogént, és sokakat vonzottak a rögtönzött laborasztalokhoz a különböző robbanó és pukkanó hangok is.
Frei Zsolt asztrofizikus és kutatócsoport-vezető, a Fizikai Intézet igazgatója a gravitációs hullámokról tartott teltházas előadást, arra buzdítva a résztvevő középiskolásokat, ha világszínvonalú kutatásokban szeretnének részt venni, akkor az ELTE fizika szakját válasszák a továbbtanuláskor. Az előadás a newtoni törvények rövid áttekintésével indult, majd Einstein relativitáselméletének közérthető magyarázatával
Frei Zsolt bemutatta, mi vezetett a gravitációs hullámok felfedezéséig,
ami csak száz évvel az elmélet bejelentése után következett be, ezer fizikus munkájának és egymillió dollár kutatási támogatásnak köszönhetően. A professzor részletesen és mindenki számára érthetően, több videóprezentáció és animációs ábra segítségével magyarázta el a gravitációs hullámok létrejöttét, terjedési tulajdonságaikat, valamint az észlelésükhez szükséges, rendkívül érzékeny LIGO obszervatóriumok működését is. A 10-21-en erejű gravitációs hullám egy proton tízmilliomod részének megfelelő nagyságú, így nem kell attól tartanunk, hogy ha elhalad mellettünk, megrezgeti a fülünket – jegyezte meg nagy derültséget kiváltva.
Az érdeklődők megtudhatták azt is, hogy az ELTE-n működő kutatócsoport tagjai hogyan járultak hozzá a felfedezéshez. A kutatócsoport adatelemző munkáit Raffai Péter, az ELTE adjunktusa vezeti; a csoport pedig az LSC valamennyi tevékenységi köréhez nyújt hozzájárulást: műszerépítéssel segítette a LIGO detektorok zajszintcsökkentését; a csoporttagok műszak- és riasztási felügyeletet láttak el a LIGO detektorok adatgyűjtési időszakai alatt mind a detektorállomásokon, mind a távolból; de forrásmodellező munkájukkal és jelkereső program fejlesztésével a gravitációshullám-jelek észlelési és kiértékelési hatékonyságát is ők maximalizálták. Az EGRG készítette azt a galaxiskatalógust is, amelyet az LSC az észlelt jelek forrásgalaxisainak azonosításához használt.
Az egyik legnépszerűbb program az önszerveződő drónok látványrepülése volt.
A Komplex Rendszerek Fizikája Tanszéken működő kutatásokba röviden Vásárhelyi Gábor tudományos munkatárs, a robotikai labor vezetője vezetett be. A negyedórás bemutató során – melynek egy részét előre beprogramozták, egy része viszont a drónok önszerveződő kommunikációjának köszönhetően valósult meg – mindenki szemtanúja lehetett, hogyan lesz egy alapkutatásból alkalmazott kutatás, és az élőlények mozgásszerveződésének vizsgálata hogyan segíthet akár az önvezető autók programozásában is.
A Kutatók Éjszakáján az előadások a természettudományok teljes spektrumát lefedték. A Lágymányosi campuson a legkitartóbbak éjszakába nyúlóan ismerkedhettek a különböző jelenségekkel és kutatásokkal, s akik esetleg az idén lemaradtak valamiről, azoknak sincs okuk bánkódni: a hatalmas népszerűségre való tekintettel a jövő évben is rengeteg izgalmas programmal vár mindenkit nemcsak a Természettudományi Kar, hanem az ELTE többi kara is.
Kutatók Éjszakája a TTK-n
Kutatók Éjszakája a TTK-n
Már délután megkezdődött az eseménysorozat a Lágymányosi campuson.
Már délután megkezdődött az eseménysorozat a Lágymányosi campuson.
0
/
0
0
/
0