A napfogyatkozás az ELTE SEK csillagvizsgálójából
A megfigyelést a Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ Földrajzi Tanszékének PhD-hallgatója, Pusztai-Eredics Alexandra irányította, akinek segítségére volt az őt is vezetőségi tagjai között tudható Vas megyei Gothard Jenő Csillagászati Egyesület. Az egyesület napfogyatkozásokra vonatkozó észlelései három évtizedes múltra nyúlnak vissza, a fogyatkozások során pedig több alkalommal segítettek az egyesület tagjai a környezeti hatások vizsgálatában is.
A Kövesligethy Radó Egyetemi Csillagvizsgáló feletti égbolt a megfigyelés idején viszonylag kedvező volt. Az észlelési program a Nap kromoszféra vastagságának (légkörének alsó, körülbelül nyolcezer kilométer vastag részének) meghatározását tűzte ki célul, amelyre a műszeregyüttes hidrogén-alfa távcsöve segítségével a belépés és kilépés ideje környékén van lehetőség. A gyorsan vonuló felhőzet egy-egy nagyobb felhődarabja azonban éppen akkor került a Nap elé, amikor e fontos kontaktusok következtek volna be.
Az észlelési program másik része a jelenség teljes megfigyelése, valamint a jelenség idején a hőmérséklet és páratartalom mérése volt. A hőmérséklet mérése során a kutatók azt észlelték, hogy a legnagyobb takarást követő negyedórában a hőmérséklet emelkedése mérséklődött. A hőmérsékleti adatsort a szakemberek a későbbiekben is tudják majd hasznosítani.
A megfigyelés nemcsak távcsövön át történt, az észlelőcsapat szabad szemmel, speciális napszűrős szemüvegen át is megszemlélte a Napot. Érdekesnek találták, hogy a belépést követő néhány perc elteltével (a felhők elvonulása után) már szabad szemmel is láthatták a Nap szélén a Hold korongjának részletét.
A részleges napfogyatkozásról számos fénykép készült, normál és hidrogén-alfa fényben is. A nagyfelbontású fényképeken a Hold déli pólusa környékén elhelyezkedő kiemelkedések és bemélyedések is jól felismerhetőek.
Az ELTE szombathelyi campusának Földrajzi Tanszéke a jövőben is tervez napfogyatkozás-megfigyelést. Erre nem is kell sokat várni, 2022. október 25-én ismét a Nap elé kerül égi kísérőnk, de akkor már jóval nagyobb területet fog eltakarni központi csillagunk látszó korongjából.
Forrás: ELTE SEK