A nemzeti összetartozás napja

2018.06.04.

Az 1920. június 4-i trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójáról 2010 óta a nemzeti összetartozás napján emlékezünk meg. A szerződés előzményeit és következményeit 2016 óta az ELTE Művelődéstörténeti Tanszék docense, Ablonczy Balázs vezetésével a Trianon 100 kutatócsoport vizsgálja. Eddigi eredményeikről 2018 őszén rendeznek konferenciát, ahol több aspektusát is feltárják majd a 20. század történelmét nagy mértékben befolyásoló eseménynek.

A trianoni békeszerződés az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések Magyarországra erőszakolt rendszerének részeként, a háborúban vesztes Magyar Királyság és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között létrejött békeszerződés, amely többek között az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság új határait.

Az első világháborút lezáró békerendszer alapján az őshonos magyar népességből 300 ezer került Ausztriához, 3,5 millió Csehszlovákiához, 5,3 millió Romániához, 4,1 millió Jugoszláviához. A döntés 23,4 millió lakost érintett, Magyarországon az összmagyarság alig kétharmada, 7,6 millió fő maradt.

Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

A Trianon 100 MTA–Lendület Kutatócsoport és az ELTE BTK Néderlandisztika Tanszéke az MTA Humántudományi Kutatóközpontjában 2018. november 9–10. között szervez konferenciát Úton – Menekülés, mobilitás, integráció az első világháború után címmel. A Trianon 100 projekt 2016-ban indult útjára, miután sikeresen pályázott a Magyar Tudományos Akadémia Lendület II-es programjára. Ennek részeként az MTA öt évig 30 millió forinttal támogatja a projektet. Az interdiszciplináris, 22 fős kutatócsoportot az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszékének docense, Ablonczy Balázs vezeti. Céljuk, hogy a trianoni békeszerződés centenáriumának közeledtével és apropóján, kihasználva a csoport sokszínűségét, forráskiadással és új, kevésbé kutatott szempontok alapján – a háborús összeomlás és a magyar társadalom viszonya, az új határok megszilárdulásának hatása, Trianon emlékezete – 2021-ig 8–10 könyvvel, valamint tanulmányok, konferenciák, workshopok sorával bővítsék a Trianon-diskurzust.

„1920. június 4-e nem magában létezik, hanem egy hosszú folyamat része, akár az előzményeit, akár a következményeit nézzük. Az előzményeket vizsgálva az első világháborúról úgy gondolom, hogy nagyon nagy szerepe van a 20. századi magyar történelemben. Nemcsak azért, mert Trianonhoz vezetett, hanem azért, mert a társadalmat olyan mértékben átalakította, aminek a vizsgálata nélkül az összeomlás eseményeit meg sem lehet érteni. Ha a következményeket nézzük, akkor az, hogy megjelennek egy idegen állam katonái egy kisváros főutcáján, akkor az csak az első lépés. A teljes impériumváltás hosszabb folyamat” – hangsúlyozta Ablonczy Balázs, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék oktatója az ujkor.hu portálnak adott interjúban.