A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság ELTE-s díjazottjai
Kemény János-díjban részesült Laki Sándor. Laki Sándor az ELTE Informatikai Karán végzett programtervező matematikusként, doktori fokozatát 2015-ben szerezte meg summa cum laude minősítéssel. 2010-től az ELTE Információs Rendszerek Tanszék oktatója, jelenleg egyetemi adjunktusként, emellett témavezető az ELTE Informatika Doktori Iskolában. 2014-től az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont kutató munkatársa, 2015 óta a P4@ELTE kutatócsoport tagja. Főbb kutatási területei az információs rendszerek forgalom analízisére, IP geolokációra, szoftvervezérelt hálózatok programozására terjednek ki, jelenlegi fókusza a telekommunikációs adatok elemzésére és feldolgozására irányul. Számos nemzetközileg elismert IEEE folyóirat és konferencia bírálója. Tudományos munkásságát az ELTE Informatikai Kara 2011-ben a Fiatal Kutatók Tudományos Díjával ismerte el.
Megosztott Tarján-emlékérmet kapott Illés Zoltán és Heizlerné Bakonyi Viktória. Az ELTE Informatikai kar oktatói már 2008-óta rendszeresen részt vettek hosszabb és rövidebb időszakokon a tanításban. De kivették részüket a kar kutatói munkájából is, több közös projektben működtek együtt a kar oktatóival és számos közös publikáció is megjelent segítségükkel. Jelenleg is egy nemzetközi szlovák-magyar közös projektben tevékenykednek, melynek keretében a mobileszközökkel kapcsolatos kutatásokat folytatnak, mivel sem az oktatásban való felhasználásuk, sem pedig a mobilplatformra fejlesztő programozók képzésének kérdéseire jelenleg még nincs egységesen elfogadott válasz. Illés Zoltán és Heizlerné Bakonyi Viktória sikeresen népszerűsítik külföldön országuk és egyetemük nevét az informatika és oktatás terén. 2016-ban a Tarján-díjat Illés Zoltán és Heizlerné Bakonyi Viktória megosztva kapják meg Psenák Ildikóval.
2016-ban posztumusz életműdíjat kapott Lőcs Gyula, aki az ELTE IK-n két évtizeden át oktatta az Informatika történetét. Lőcs Gyula az ötvenes évek végétől az MTA Kibernetikai Kutató Csoportjában az első hazai számítógép, az M-3 környezetében vett részt műszaki és tudományos feladatok számítógépes megoldásában. 1961 és 1989 között az MTA Központi Fizikai Kutató Intézetben vezető szerepe volt a számítógépet igénylő feladatok megoldásában, többek között a TPA-70 projekt programozási munkálataiban. 1991-től a SZÁMALK-ban a tanfolyami oktatásban és a Gábor Dénes Főiskolán folyó informatikusképzésben vett részt. Lőcs Gyulának az ALGOL 60, a Fortran, a BASIC programozási nyelvekről megjelent publikációival is jelentős érdemei vannak a magyar informatikai kultúra terjesztésében.
Forrás: prim.hu