A politológia és a történelem sajátos kombinációja

Hol kezdte a pályáját?
Tanári diplomámat 1966-ban szereztem meg az ELTE Bölcsészettudományi Karán történelem-tudományos szocializmus szakon, majd a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban helyezkedtem el. Két év után visszakerültem az ELTE jogi karának Tudományos Szocializmus Tanszékére, és gyakorlatilag azóta itt vagyok.

Hogyan jött a politika a történelemhez?
Nem hagytam ott a történelmet, hanem egy sajátos kombinációt próbáltam létrehozni a politológia és a történettudomány között, tehát történészi módszerekkel próbálok magyarázatokat keresni bizonyos politikai jelenségekre. Voltaképpen a hetvenes évek végétől kezdtem kialakítani azt a módot, amellyel most is dolgozom. A politikai gondolkodás történetével foglalkozom, mintegy 40 éve.

Miként lett a politológiai csoportból politológiai szak az ELTE-n?
Tudományos szocializmust tanítottam tíz éven keresztül, akkor még lényegében nem volt politológia. Részben két olyan diszciplína volt, ahol politikai kérdéseket lehetett vizsgálni. Az egyik a tudományos szocializmus, a másik pedig a szociológia, esetleg a filozófia. A hetvenes évek vége, a nyolcvanas évek eleje volt az, amikor jómagam és a jogi karon többen a politikatudomány intézményesítéséhez hozzáláttunk. Voltaképpen ez 1984-re lett sikeres, eredményes, tehát ekkor alakult meg a jogi karon egy politológia csoport. Ebből nőtt ki aztán a mai Politikatudományi Intézet, amelynek megalakulása legnagyobb részben Bihari Mihálynak köszönhető. Az ő kitartásának, szervező munkájának gyümölcseként jött létre ez az intézmény. Az első években csak speciálkollégiumokat tartottunk, tantárgyunk nem volt, csak a 80-as évek végétől, a rendszerváltás tájékán tudtuk önállósítani a politológiát, és ekkor hoztuk létre a szakot is a jogi karon. Ez volt az országban az első ilyen politológiai felsőoktatási intézet.

Mi a tapasztalata: érdeklődnek a hallgatók a politológia iránt?
Szerencsére van elég jelentkező a szakra. Száz fölötti a BA-ra jelentkezettek száma, és a mesterszakon is csaknem ötven hallgatónk van. Be tudjuk tölteni a keretet, amelyet biztosítanak számunkra. Igen, úgy látom elég nagy az érdeklődés.

Eddigi munkái közül mire a legbüszkébb?
A legbüszkébb arra szeretnék lenni, ami ezután készül el. „A politikai gondolkodás története Magyarországon” című könyvet szeretném befejezni, amelyből már megjelent két kötet. De talán a politikai gondolkodás történetének kutatása során sikerült már néhány olyan megállapításra jutnom, amelyek magának a politika jelenségének, azon belül a politikai gondolkodásnak a sajátosságait, változásait mutatják be.

Mik a tervei a jövőre nézve?
„A politikai gondolkodás története Magyarországon” befejező kötetének megírásával párhuzamosan hozzákezdtem egy másik kiadványhoz is. Ez az írás hangsúlyozza ennek a kutatási iránynak a politológiai jellegét, és bizonyos általános tanulságokat próbál megfogalmazni magára a politika működésére vonatkozóan. Időben és térben, egy összehasonlító vizsgálat eredményeképpen, a politikai cselekvés sajátosságairól próbálok következtetéseket levonni.