A református templom titkai
A Kalotaszegen található Sztána elsősorban arról nevezetes, hogy itt élt és alkotott id. Kós Károly építész, és itt született és élt a fia, ifj. Kós Károly néprajzkutató. A ma álló, 17–19. századinak kinéző templomról kiderült, hogy felmenő falainak jelentős része Árpád-kori és 15. századi eredetű, belsejében pedig előkerültek az Árpád-kori szentély alapfalai, melyeket egy római villa maradványaira építettek. Az ELTE Régészettudományi Intézete 2021 áprilisában kapott felkérést kapott Csók Zsolttól, a kolozsvári Történeti Múzeum régész munkatársától, hogy segítsen a sztánai református templom felújításához kapcsolódó feltárásoknál.
A rendkívüli helyzet miatt csak korlátozott létszámban induló munka során az ELTE-t Mordovin Maxim egyetemi docens, a BTK Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport tagja, Rakonczay Rita régész, PhD-hallgató és Fülöp Máté régészet mesterszakos hallgató képviselték, valamint csatlakozott a csapathoz Zay Orsolya, az egri Dobó István Vármúzeum munkatársa is.
A kutatómunka célja a már korábban megkezdett ásatás dokumentálása volt, illetve két új szelvény megnyitása a még kérdéses összefüggések tisztázására. A 2021. május 17-én lezárult kéthetes kutatás még az utolsó nap is tartogatott meglepetést, ugyanis régészeink páratlan leletre bukkantak egy, a szentélyben előkerült sírban. Az ásatás képei itt tekinthetőek meg.
Mordovin Maxim és Zay Orsolya részletes beszámolója az ásatásról a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének honlapján olvasható.