A rejtélyes Majorana-részecske nyomában

Több mint 80 évvel ezelőtt vetette fel Ettore Majorana, hogy létezhetnek olyan részecskék, melyek önmaguk antirészecskéi. A részecskefizikusoknak azóta sem sikerült rábukkanniuk ilyen úgynevezett Majorana-részecske nyomaira, ellenben egyes szilárdtestfizikai rendszerekben kialakulhatnak Majorana-kvázirészecskék. Az előadásban minden szemszögből megvizsgálják a Majorana-részecskék kérdését, és még azt is megmutatják, hogy mindez hogyan kapcsolódik a manapság oly divatos topologikus kvantumszámítógépekhez.

Széchenyi Gábor 2011-ben szerzett fizikus diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, PhD-minősítést 2017-ben kapott. 2014 óta a TTK Fizikai Intézet Anyagfizikai Tanszék tudományos munkatársa, illetve a Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet kutatója. Főbb területe az elméleti szilárdtestfizika, ezen belül kvantumbitek szilárdtestekben és a grafén rendszerek optikai tulajdonságai.

Az atomoktól a csillagokig előadássorozatban az ELTE TTK Fizikai Intézetében tevékenykedő kutatók, oktatók és vendégek beszélnek a fizika frontvonalába tartozó érdekességekről, újdonságokról, elsősorban középiskolásoknak, bemutatva azokat a lehetséges tanulmányi utakat is, amelyeket a hazai felsőoktatás nemzetközi elismertségnek örvendő egyeteme kínál az érdeklődő fiataloknak.

Az előadás a galileowebcast közvetítőcsoport élő adásában tekinthető meg.