A Római levél 9. fejezete

A Római levél 9. fejezete
03/30

2020. március 30. 18:00 - 19:30

ONLINE előadás chatfórummal.

03/30

2020. március 30. 18:00 - 19:30

ONLINE előadás chatfórummal.


Kendeffy Gábor filozófiatörténész tart online előadást "Az Írás arcai" sorozat keretében chatfórummal.

Tekintettel a járványügyi helyzetre, az előadást hangalámondásos PowerPoint formában teszik közzé március 30-án, hétfőn Az Írás arcai 2020 ELTE Facebook-csoportban, kérdéseket pedig annak eredeti idősávjában, hétfőn 18:00–19:30 között írásban lehet feltenni az előadónak ugyanitt. A szervezők kérik az érdeklődőket, mihamarabb jelentkezzenek be a Facebook-csoportba.

Az előadás egy, a későbbi ágostoni és kálvini kegyelemtan szempontjából nagyon fontos szentírási fejezet ókeresztény recepciójába enged bepillantást. Az első részben magáról a fejezetről kapunk tapogatózó értelmezést – az egész levél kontextusában, figyelembe véve annak feltételezhető céljait. Az előadó már itt kiemeli azokat a verseket, amelyek a kegyelemtani utóélet felől nézve a legnagyobb jelentőséggel bírnak. Majd ugyanezeknek a verseknek az interpretációit ismerteti és értelmezi az Ágoston előtti egyházatyáknál, akik szemében ezek az igék egyáltalán nem mondtak ellent a szabad akarat tanításának.  Ebben a részben főként Irenaeusról és Órigenészről lesz szó, akiknek Római levél olvasatát áthatja a polémia egy gnosztikus típusú predesztinációelmélettel. A harmadik részben Ágoston lesz a főszereplő. Kendeffy Gábor azt tekinti végig ugyanazon versek értelmezése mentén, milyen lépésekben és milyen motivációkból jut el a hippói pap, majd püspök az irenaeusi-órigenészi felfogástól egy lényegében kálvinista kegyelemtanig, illetve a predesztinációelméletig.

Kendeffy Gábor filozófiatörténész és klasszika-filológus, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának egyetemi docense. Szakterülete az ókeresztény és a hellenisztikus filozófia. Monográfiái: Az egyházatyák és a szkepticizmus (1999) és Mire jó a rossz? Lactantius teológiája (2006). Az utóbbi időben elsősorban Szent Ágostonról és Lactantiusról publikál. A Károli Egyetemen jelentős részt vállalt a szabadbölcsész és vallástudományi képzés elindításában és fejlesztésében. A Magyar Patrisztikai Társaság elnöke.   

Az ELTE BTK Bibliatudomány specializációja széles összefüggésben, felekezeti elkötelezettség nélkül, de ezeket tiszteletben tartva tanulmányozza a Bibliát mint civilizációnk és kulturális örökségünk megkülönböztetett hordozóját, amelynek története az ókorba vezet vissza, hatás- és értelmezéstörténete pedig a későbbi korokon átívelve egészen máig tart. Az Írás arcai sorozat idén egyes ókori olvasatok jelenkori értelmezésére vállalkozik. Az előadások nyilvánosak és ingyenesek.

Facebook