"A rugalmasság kétélű fegyver"

A munka-élet és a munka-család egyensúly témakörben sok tudományos és általános cikk születetett, ám kevés a férfiakra vonatkozó kutatás. Holott őket is egyre jobban érdekli, hogyan lehetnek jó apák, férjek és munkavállalók egyszerre – indokolta a témaválasztást Geszler Nikolett, hozzátéve, hogy leginkább a skandináv szakirodalom foglalkozik ezzel a témával.

A genderkutató 2015-ben egy skandináv cég hazai lányvállalatánál készített esettanulmányt, amelynek részeként minden közép- és felsővezetőt megkeresett, akinek legalább egy tíz éven aluli gyermeke van. Ötvennyolc interjút rögzített, ebből negyvenhármat 29-50 év közötti férfi munkavállalókkal.

A menedzseri pozícióban lévők nagyobb munka-család konfliktusnak vannak kitéve, jóllehet a legtöbb multinacionális cégnél rugalmas a munkaidő, és lehetővé teszik havonta néhány alkalommal az otthonról való munkát – mondta el Geszler Nikolett.

A kutatás legfőbb megállapítása az volt, hogy a férfi és női vezető hasonló kihívásokkal szembesül, vagyis a menedzseri pozíció ebből a szempontból inkább gender-semlegesnek tekinthető. A nők és a férfiak is hasonlóan érzékelték a konfliktust, vagyis nem az a fő kérdés, hogy tudnak-e egyszerre menedzserek és jó apák vagy anyák lenni, hanem hogyan lehetnek egyszerre jó menedzserek és jó szülők.

A leggyakoribb problémát az idő kérdésköre okozza ebben a pozícióban: a vállalat megköveteli egy vezetőtől, hogy a nap 24 órájában legyen elérhető, túlórázzon, dolgozzon akár hétvégén is. Kiemelték a vezetők azt is, hogy a cégre jellemző meeting kultúra ugyan nagyon demokratikus, ám a napi többszöri értekezlet az operatív munkától veszi el az időt.

Megfigyelhető egyfajta állandó készenléti üzemmód, nagy a nyomás, a munkát sosem lehet befejezni, csak abbahagyni, és sokan otthon sem tudnak igazán kikapcsolni.

A nagyfokú felelősség és a folyamatos túlterheltség stresszhez vezet, és nem jut idő a hobbira, sportra sem.

Ugyanakkor a megkérdezettek többsége a pozíció előnyeként emelte ki, hogy változatos és sokszínű a munka, ami kihívást jelent. A csapatmunka – egyfajta bajtársi viszony – pedig felelősséggel töltötte el a vezetőket, ami ahhoz is hozzájárult, hogy úgy érezzék, ez több mint egy munkaviszony.

A kutatás alátámasztotta, hogy otthon viszont erősen megjelennek a gender különbségek. A férfi vezető esetében gyakran a feleség van otthon a gyerekkel vagy valamilyen rugalmas pozíciót tölt be (például vállalkozó), így maga osztja be az idejét,  ezért  a családon belül a gondoskodásért elsősorban ő felel. Sok apa érzi úgy, hogy szeretne jobban részt venni a családja életében, ugyanakkor a tradicionális elvárások – a férfi legyen a kenyérkereső –, a karrier aspirációk, munkahelyi elvárások és a gazdasági okok gyakran felülírják ezt a vágyat.

A női vezetők esetében komoly logisztika és segítő háttér áll rendelkezésre, legtöbbször babysitter, takarítónő vagy a nagyszülő veszi le a terheket az anya válláról. Míg a férfiaknál gyakran a feleség teremti meg a támogató otthoni közeget a férj karrieréhez, azáltal, hogy ő felel a háztartásért és a gyereknevelésért, addig a női vezetőkre a kétkeresős családforma volt jellemző, tehát a partnerük is teljes munkaidőben dolgozott.

A menedzserapák szerepvállalása leginkább a kellemes feladatokra koncentrálódik, vagyis ők inkább csak játszanak, beszélgetnek, tanulnak a gyermekkel, minőségi időt töltenek vele, míg

a napi rutinfeladatok elvégzése az anyáé marad.

Az apákkal szemben kettős elvárás jelenik meg: keverednek a tradicionális és a modern elemek, vagyis az anyagi biztonság megteremtésére vonatkozó igények és az, hogy apaként jelen legyenek a gyermekük életében.

Az esettanulmány arra is rávilágított, hogy a rugalmasság kérdéskört a megkérdezettek eltérően értékelték. A válaszadók egy csoportja élvezi a szabadságot, amit a rugalmas munkaidő ad, a munkát az élet szerves részének tekinti, nem jelent problémát számára, hogy esténként is válaszoljon az emailekre. A rugalmasságot „valamit valamiért” egyezségnek tartja. Nem bánja, ha kicsivel többet kell dolgozni, vagy otthon is még elő kell venni a gépet, ha cserébe el tud menni a gyerek óvodai vagy iskolai előadására. A másik csoport szereti szétválasztani a munkát és a magánéletet, amikor hazaér, már nem akarja a laptopot bekapcsolni. Legtöbbször a gyermek születése jelentett az életében egy fordulópontot: maximalista, de már nem hajtja a sikert minden áron.

Volt egy olyan csoport is, amelyiknél egybefolyt a munka és a család, ám ezzel az állapottal nem elégedett. Szeretné szétválasztani ezt a két területet, ám nem tudja. Attól tart, hogy ha nem elérhető 24 órában, ha nincs állandóan jelen, és nem bizonyít 100 százalékosan, akkor lemarad a nagyfokú versenyben, pótolhatóvá válik. Ez egyszerre ered abból a félelemből, hogy a szervezet büntetheti, ha nem felel meg a vélt vagy valós elvárásoknak, illetve abból a belső motivációból, hogy nem akar kimaradni semmiből.

A rugalmasság tehát kétélű fegyver, hiszen informális normákra épül, és sokszor a napi munkaidőt meghaladja a ténylegesen gép előtt töltött idő.

Az interjúk során Geszler Nikolett arra a kérdésre is választ keresett, mit tehetnének a férfi vezetők, hogy jobb legyen az életük. Válaszul pedig leginkább egyéni stratégiákat kapott, kevesen gondoltak arra, hogy vezetőként cselekvőképesek, vagyis rajtuk is múlik, hogy a szervezeti kultúra változzon.

Geszler Nikolett PhD tanulmányait a Corvinus Szociológia Doktori Iskolájában, valamint az Oslói Egyetem Sociology and Human Geography szakán folytatta. Tudományos fokozatát 2016-ban szerezte Work-Family Conflict of Hungarian Manager Fathers című munkájával. Fő kutatási területe a gender és a munka-család egyensúly kapcsolata. Jelenleg az Ipsos Zrt. Média Osztályának kutatójaként dolgozik, valamint tagja a „Dilemmák és stratégiák a család és munka összehangolásában”, illetve a „Versenyfutás az idővel” című OTKA projekteknek.

A "Mesterségem címere" előadás-sorozat bemutatkozási lehetőséget kíván teremteni az elmúlt években a társadalmi nemi tanulmányok területén sikeresen megvédett PhD-disszertációk és kiemelkedő MA-dolgozatok szerzőinek. A sorozat 2017 februárjában folytatódik.