A szabadságharcban harcoló diákjaink emlékére
Az ELTE Bölcsészettudományi Kar és Állam- és Jogtudományi Kar emlékművet állít a bölcsészkar campusán, a Trefort-kertben az 1848/49-es szabadságharcban harcoló Pesti egyetemi légió 190 honvédjének emlékére. Várják azokat, akik felajánlásaikkal támogatni tudják az emlékmű megvalósítását.
A Vallás- és Közoktatási minisztérium 1848. október 10-én rendeletben intézkedett arról, hogy a Pesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán rövidített tanfolyam induljon azok számára, „kik magokat a hadi szolgálata képezni óhajtják.” Az oktatás 1848. november 15-én indult el, 1848. november 26-ig összesen 379 fő iratkozott be. Valószínűleg a gyalogsági szabályzattant oktató Hartmann (később Keményfi) József százados kezdeményezte, hogy a hadi tanfolyam hallgatói „Pesti egyetemi légió” név alatt alakítsanak önálló alakulatot, és szálljanak táborba. A 150 főnyi csapat 1849. január 1-jén alakult meg, s január 5-én Perzel Mór tábornok csapataival együtt hagyta el a fővárost, február végéig a tiszafüredi hídfő védelmére alkalmazták. Útközben az alakulathoz további önkéntesek csatlakoztak, így a létszám 190 főre emelkedett. Március végén a Hadügyminisztérium kezdeményezte egyesítését a Csanád megyei önkéntes csapattal. Május közepétől az egyesített alakulatot 90. számmal honvédzászlóaljjá szervezték át. Az alakulat részt vett az augusztus 5-i szőregi és az augusztus 9-i temesvári csatában. Valószínűleg Karánsebesnél tette le a fegyvert 1849. augusztus 19-én. Az alakulat genezisét tekintve egyértelműen a pesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karához kötődik; kezdeti állományának tekintélyes része a szabadságharc folyamán tiszti rangot szerzett.
Mint korábban beszámoltunk róla, a Bölcsészettudományi Kar 2014 őszén a Trefort-kertben emlékművet állít azoknak is, akik a zsidótörvények következtében munkaszolgálatosként, koncentrációs táborokban, gettókban hunytak el, és mindazoknak, akiket katonai szolgálatteljesítés során ért a halál.