„A személyiségépítő tudományok otthona”
Az Egyetemi Tanács 2002. március 4-i ülésén hozott határozatot az új kar felállításáról, amely 2003 szeptemberében kezdte meg működését. Mely állomások a leginkább meghatározóak a Kar évtizedes múltja során?
A Kar létrejötte együtt járt a Főiskolai Kar megszüntetésével, így elsőként arra kellett ügyelnünk, hogy a megszűnt kar munkatársai is úgy tapasztalják meg a változást, mint a számukra is adott nagy lehetőséget a fejlődésre, a közös munkára. Fontosnak tartottuk az anyaintézményünkkel, a BTK-val is a jó viszony, a konstruktív együttműködés fenntartását, ebben nyitottságot tapasztaltunk és nagyvonalú támogatást kaptunk a BTK akkori vezetésétől. Karunk megalapítása egybeesett a bolognai rendszer bevezetésével, az új szakok akkreditációja, a tanárképzés úgynevezett ELTE-modelljének kidolgozása jelentős feladatként jelentkezett az új szervezeti struktúra kialakítása mellett. Az ötéves évfordulón tartott értékelés során megállapíthattuk, hogy a PPK oktató és kutatómunkájával egyértelműen hozzájárul a felsőoktatási humán innováció, a kultúrák közötti érintkezés és nyitottság előmozdításához, a testi-lelki egészségfejlesztés terén jelentkező társadalmi kihívások kezeléséhez. Az egészségfejlesztés és az interkulturalitás művelésének intézeti szintű megteremtésével Karunk olyan portfólióval dicsekedhet, amellyel egyedül állunk a hazai felsőoktatás mezőnyében.
Miért volt fontos a pedagógiai és pszichológiai szakterület önállósodása, a Kar megszületése?
A pszichológiatudomány és -szakma jelentős fejlődést és differenciálódást mutatott fel az elmúlt évtizedekben szerte a világban. Ez a rohamléptű fejlődés a hazai pszichológiát is jellemzi, a társadalom egyre jobban érzékeli, hogy a pszichológus szakemberek működése hasznos nemcsak az egészségügyben, de az iparban, az iskolákban, a sportban, a művészetben és még sorolhatnám. Az ELTE már az első hazai pszichológiai tanszék megalapításával is élen járt a pszichológia oktatásában Európában, a 70-es évektől pedig jelentősen támogatta a hazai vidéki egyetemek pszichológus képzésének a beindítását. A kari rang elérése a tudományunk gyors fejlődésének és a szakma iránti fokozott érdeklődésnek köszönhető. Több évtizedre visszamenően mindig több mint tízszeres volt a túljelentkezés az ELTE pszichológia szakán. A pedagógia- és a pszichológiatudomány együttműködése az oktatásban a tanárképzés területén a legmeghatározóbb, mivel az ELTE a hazai tanárképzésben is „zászlóshajó”. Ennek a feladatnak a fontosságát és társadalmi jelentőségét emelte ki az a döntés, amely Karunk megalapítását eredményezte.
A HVG Diploma 2013-as rangsorában a PPK az ország hatodik legjobb kara lett. Hogyan igyekeznek fenntartani a magas minőséget?
Ezt a szép eredményt alapvetően hallgatóink kiválóságának köszönhettük, akiket előtte is több éven át első helyre hozott ki a HVG. A legkiválóbb középiskolások jelentkeznek hozzánk magas pontszámmal, ami természetesen a tanárainkra is motiválóan hat. A siker egyik titka, hogy már évtizedek óta angol nyelven is visszük a pszichológia szakot, MA, BA és doktori szinten egyaránt. Ez nemcsak az oktatás színvonalát emeli, de pozitívan hat a nemzetközi kapcsolatépítésre, az idegen nyelven történő publikálásra is. Mindkét doktori iskolánk kiemelkedően jó az utánpótlás nevelésben, a korfánk jelenleg egy fiatal, ambiciózus Kar képét mutatja. A siker alapvető titka az egymást támogató, egymást ösztönző szakmai közösségek, valamint a hallgatók partnerként kezelése mind a pszichológiai, mind a neveléstudományi és mind a sporttudományi területen. Igyekszem minden adódó alkalommal megemlíteni, hogy a PPK-n minden a hallgatók körül forog.
Hogyan látja a Kar jelenlegi helyzetét?
Karunk – minden elfogultság nélkül mondhatom – szakmai tudás, gondolkodásmód és elkötelezettség szempontjából egyaránt kiváló oktatók közössége, akik évről évre a legkiválóbb hallgatókkal egymást fejlesztve dolgoznak, partneri viszonyban. Egyedülállók vagyunk a hazai felsőoktatás palettáján mint a személyiségépítő, az embert fejlesztő tudományok otthona. Szlogenünk, „a PPK minden, ami ember” egy általános attitűd mellett arra is utal, hogy az embert interdiszciplináris megközelítésben tanulmányozzuk, biológiai, pszichológiai, szociális és spirituális természetét egységben kezelve. Igyekszünk hallgatóinkat bekapcsolni az információk világáramába és felemelni őket a szakma művelésének legkorszerűbb technikai szintjére.
Mennyire érintették a felsőoktatásból való forráskivonások a fele-fele arányban állami és saját bevételekre támaszkodó PPK-t?
A dékánságom elmúlt hét évében Karunk mindvégig egyensúlyban állt a gazdálkodását tekintve, sőt nagyon sok olyan beruházást is végeztünk (az aula átépítése, új tantervek, új laborok kialakítása), amelyet saját bevételből álltunk. A forráskivonás miatt a fejlesztésekkel sajnos le kellett állnunk, mert hiába növeltük a bevételünket például új képzések indításával, a visszafogottabb működésre kellett mindent fordítanunk, de inkább tettük ezt, hogy megőrizhessük a kiváló oktatói gárdánkat. A kitörési pontot az idegen nyelven folyó képzések kínálatának gazdagításában és a fizetőképes külföldi hallgatók létszámának a növelésében látjuk, és természetesen megragadunk minden pályázási lehetőséget főként a nemzetközi mezőnyben.
2011 őszén a Pszichológiai Intézet jelentősen átalakult: a korábbi intézeti központok tanszékké alakultak, illetve létrejött több tanszéki szakcsoport is. Miért volt szükség a változásokra?
A szervezeti átalakítást egyrészt a pszichológiatudomány differenciálódása indokolta. Régen volt egy általános pszichológia tanszék, amely minden tárgyat gondozott, ma már tudományegyetemen sehol a világban nem működtetnek általános pszichológia tanszéket. Az ELTE erősségét és magas szakmai színvonalát pontosan az adja, hogy itt a pszichológia törzstárgyait, szakirányait specializálódott tanszékek gondozzák, kutatóműhelyek és szakcsoportok állnak egyes tárgycsoportok hátterében. A szervezetfejlesztés másik oka a generációváltás. Egy új, nagyon jól képzett nemzetközi elismertséggel bíró középnemzedék veszi át a vezetés stafétabotját most a Pszichológiai Intézetben, akiknek én igen szép jövőt jósolok és természetesen kívánok.
A PPK 10. évfordulója alkalmából új, Ádám Györgyről elnevezett labort avattak. Milyen kutatások elvégzésére nyújt lehetőséget?
Ádám György akadémikus, egyetemünk egykori rektora agykutatóként és az összehasonlító élettan tudósaként több szálon is kötődött a pszichológiához és a pedagógiához is. Többek között az MTA Pszichológiai Intézetének igazgatója és a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke volt, de a hazai pszichológus képzés meghatározó alakjaként is tiszteljük. Az Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézetünkben alapított és a nevét viselő laboratóriumban sportélettani, a pszichovegetatív kölcsönhatásokat elemző és egészségfiziológiai kutatások és műszeres vizsgálatok folynak majd.
Hogyan képzeli a PPK jövőjét?
A Kar küldetésnyilatkozata, miszerint: „a PPK arra törekszik, hogy a neveléstudomány, a tanárképzés, a pszichológia tudomány az egészség- és sporttudomány ágainak oktatásában és kutatásában országos és nemzetközi tekintélyét növelje”, kijelöli a legáltalánosabb célunkat. A jövőben is teljesíteni kívánjuk a harmadik generációs egyetemekkel szemben támasztott követelményeket, előbbre lépünk a multikulturalitásban, megpróbálunk helytállni a nemzetközi versenytérben. A Kar jövőjét, folyamatos fejlődését biztosítva látom annak a tehetséges oktatói és kutatói középnemzedéknek a munkája által, amely jelenleg is intenzíven munkálkodik a PPK magasba emelésén.