A szeretet köteléke
A regény a ’80-as években játszódik, egy tízéves kislány drámáját dolgozza fel, vagyis azt, ahogy a címszereplő Vera szembesül az örökbefogadás tényével. Rácz Andrea szerint a regény tele van olyan speciális helyzetekkel, amelyekben sérülnek a gyerekjogok, emiatt merült fel benne, hogy mindezeket a szerző tudatosan gyűjtötte össze. Grecsó Krisztián egy jól ismert idézettel felelt a kérdésre: „Gondolta a fene!” Elmondta, hogy ő a felnőtté válás traumájaként írta a regényt, arra az állapotra fókuszált, amikor az egyén kilép abból a gyerekkori, paradicsomi állapotból, amikor a világ még jól leírható és megismerhető. A regényben a kibillenést az örökbefogadás traumája indítja el, a műnek az örökbefogadás feldolgozása már nem tárgya.
A kötet írásáról a szerző érdekességként elmesélte, hogy szeretett volna találni valakit, akire illik Vera leírása: örökbefogadott, nő, a rendszerváltás előtt született és nagyjából 10 éves volt, amikor szembesült azzal, hogy örökbe fogadták. A véletlen „segített”, egy fodrásznál hallott beszélgetés alapján találta meg azt a hölgyet, akivel mélyinterjút készített. Grecsó Krisztián számára ekkor lett világos, hogy ebben az élethelyzetben nem a düh az elsődleges érzés, hanem a szeparációs szorongás elképesztő újraélése, a „rettegés, hogy nekem egy kötelékkel kevesebb van”.
Rácz Andrea az örökbefogadás folyamatáról, az apaságra való tudatos készülésről kérdezte Grecsó Krisztiánt mint örökbefogadó szülőt. Az író az örökbefogadás legdrámaibb pontjának a biológiai kérdőívet nevezte meg, amely azért fontos, hogy jól találjon egymásra örökbefogadó szülő és örökbefogadott gyermek. A kérdőívben az örökbefogadó szülőnek szembe kell néznie azzal, mi az, amit még el tud fogadni, és mi az, amit már nem. A másik nehézség, hogy éveket kell várni a gyerekekre az örökbefogadó tanfolyam után, a tanfolyam ma már nem kötelező, a változást sajnálták a résztvevők.
Az örökbefogadás jogi oldaláról beszélt Katonáné Pehr Erika, a PTE ÁJK címzetes egyetemi docense, aki 1997-ben részt vett az örökbefogadói jog megreformálásában. A szakember fontosnak tartotta, hogy a származás megismeréséhez való jog bekerüljön a törvénybe, mert korábban gyámügyesként dolgozott, és számos rossz tapasztalattal találkozott az örökbefogadáskor gyakran jellemző titkolózás kapcsán. Antal Tibor szociálpolitikushoz nyílt örökbefogadás útján került gyermeke, míg Grecsó Krisztiánhoz titkos örökbefogadási folyamat során. A szociálpolitikus a két modell különbözőségéről beszélt, valamint megosztotta mindennapi tapasztalatait is. A beszélgetés zárásaként szóba került Grecsó Krisztián Karácsony című verse, amely Jézus fogantatását és születését dolgozza fel. Az író fontosnak tartja, hogy legyenek olyan gyerekversek, amelyek nemcsak a vérszerinti, életet adó szülők fontosságát hangsúlyozzák, hanem a szeretet kötelékét, és azt is, hogy az örökbefogadott gyerekek a szívbe születtek.
Forrás és további fotók: ELTE TáTK