A távoktatás esélyegyenlőségi dilemmái

Az oktatás az esélyegyenlőség – vagyis a társadalmakban fellelhető egyenlőtlenségek mérséklésére tett célkitűzések – megteremtésének egyik legfontosabb eszköze, a hozzá való jog az Alaptörvény XI. cikke értelmében a kultúra és tudomány eredményeiből való részesedéshez való jogként a szélesebb értelemben vett művelődéshez való joghoz kapcsolható, és minden gyermeket ugyanúgy megillet.

Az oktatási esélyegyenlőség azt jelenti, hogy az oktatás alapvető szintje mindenki számára elérhető, az oktatási lehetőségek kihasználásában a személyes és társadalmi körülmények nem jelenthetnek akadályt. A koronavírus-járvány következtében bevezetett távoktatás (még ha egyelőre ideiglenes is) az esélyegyenlőség ügyében is felvet új kérdéseket. Kérdés már az is, hogy lehet-e jogot formálni a távoktatáshoz vagy az ahhoz való hozzáféréshez, de az is,

vajon a távoktatás nagyobb egyenlőséget biztosít, vagy inkább kiélezi az egyenlőtlenségeket.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény kimondja, hogy a köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak. Elgondolásra érdemes, hogy vajon a távoktatásban ez az egység megbomlik-e. Habár a szereplőket ugyanúgy kötelezettségek terhelik és jogok illetik meg, azok ugyanazok maradnak-e a távoktatás során, mint korábban? Kérdéses, hogy kinek a feladata az oktatáshoz való hozzáférés biztosítása, de az is, hogy kihez lehet fordulni, ha ennek garantálása nem valósul meg.

Az esélyegyenlőségi problémák másik aspektusa az érintettek körének meghatározása. Kit tekinthetünk érintettnek? Az oktatáshoz való jog alkotmánybírósági gyakorlatában a sajátos nevelési igényű tanulók, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő diákok között húzódó egyenlőtlenség vizsgálata már korábban is a középpontba került, a hátrányos helyzetű fiatalokkal kapcsolatban azonban a problémának egy másik vetülete is előkerül a távoktatás kapcsán. Esetükben

az oktatáshoz szükséges feltételek hiányoznak,

amelyek kiegyensúlyozottabban biztosíthatók a hagyományos értelemben vett oktatás során.

A távolsági oktatás bevezetése alapjaiban változtatta meg az oktatás korábban megszokott módját és formáját, és egyelőre nem látni, milyen hatással van hosszútávon a résztvevőkre és az esélyegyenlőségre. Az utóbbinak jelenleg nincsenek meg a garanciái, de a módszertan kialakítása és annak tapasztalatai, valamint a gyakorlat hozzásegíthet ahhoz, hogy a jövőben ez megváltozzon.

Ország Enikő az ELTE ÁJK csapatának tagjaként 2019-ben első helyezést ért el az Igazságügyi Minisztérium és az Alkotmánybíróság első ízben szervezett szimulációs versenyén.

Forrás: Arsboni