A távolléti oktatás tapasztalatai
A kezdeményezés fő célja, hogy az előző, távoktatásos szemeszterben összegyűlt tapasztalatokat, innovatív és kreatív megoldásokat integrálják a gyakorlati, személyes jelenlét mellett zajló oktatásba. A kutatás vezetője Rónay Zoltán, az előterjesztést benyújtó oktatási dékánhelyettes, a projekt három fő irányáért Kálmán Orsolya, Káplár-Kodácsy Kinga és Horváth László felel.
A most induló kutatások a kar oktatóit és hallgatóit is megszólítva, kvantitatív és kvalitatív megközelítéssel is tervezik a tapasztalatok összegyűjtését. A karon 234 kurzus 5748 hallgatóját és az oktatókat kérik majd föl a kvantitatív kutatásban való önkéntes részvételre. A Horváth László által koordinált kérdőíves kutatás
a pozitív élmények és a kihívások feltárása mellett kitér a jó gyakorlatok összegyűjtésére
és az oktatói tanulási folyamat vizsgálatára is, hallgatók esetében pedig hangsúlyt fektet az önszabályozó tanulás vizsgálatára és a tanulás-tanítási folyamat megélésére. A kvalitatív kutatási komponens interjúk keretében mélyíti el a tapasztalatgyűjtést a kritikus esetek módszere alapján. Így a távolléti oktatás tapasztalatai beépülhetnek a mindennapi működésbe és már középtávon is hozzájárulnak a kari komplex minőségfejlesztési célok megvalósításához.
A kutatás második, kvalitatív ága, melynek koordinátora Kálmán Orsolya, az oktatók távolléti oktatással kapcsolatos szakmai-pedagógiai dilemmáinak megértését, illetve a hallgatók tanulási problémáinak feltérképezését célozza. A Felsőoktatás-pedagógiai Módszertani Központ kutatói, fejlesztői félig strukturált interjúk segítségével longitudinális vizsgálatot indítanak 20 oktató és 40 hallgató részvételével. Az elemzések közvetlenül elősegíthetik az oktatók tanulását, a távolléti oktatás fejlesztését; erősíthetik a karon a tanításról, tanulásról való tudatos gondolkodást, tudásmegosztást. Az eredmények disszeminálásához, a karon felgyülemlett távolléti oktatással kapcsolatos tudás és tapasztalatok megosztásához a PPK-n már több mint egy éve működő Oktatói teadélutánok is hozzájárulnak majd.
A kutatás harmadik pillére a PPK oktatói mentorrendszerének továbbfejlesztése, a mentorok professzionális felkészítése, szupervíziója, munkájuk támogatása a kutatási eredményeket felhasználva. Mint Káplár-Kodácsy-Kinga, a mentorhálózat fejlesztését célzó munka felelőse elmondta: a tudás és
a tapasztalatok megosztása a mentorhálózatban segíti a személyes és szakmai izoláció leküzdését
és dinamizálja a tanulásra nyitott kari közösség kialakulását. A mentorhálózattal kapcsolatos munka a kutatás másik két pillérével szorosan összefügg, és azok eredményeit felhasználva kívánja mélyíteni az oktatói tudatosságot. A mentorrendszer működése várhatóan hozzájárul majd a mentorok és mentoráltak szakmai közérzetének javulásához, az oktatói munka minőségfejlesztéséhez, és ezáltal a tanulás-tanítási folyamat eredményességéhez a távolléti vagy hibrid oktatás keretein túlmutató módon is.
A kutatás jó alapot szolgáltathat a kari digitális oktatási stratégia kidolgozásához, a mentori támogató rendszer továbbfejlesztése révén pedig alkalmassá teheti a kart arra, hogy képes legyen átfogó és minőségi módon támogatni a felsőoktatás-pedagógiai innovációk meghonosítását.
Forrás: ELTE PPK