Sok minden, ami körülvesz minket, modellálható hálózatként. Mi magunk is sejtekből álló hálózat vagyunk, de hálózatok vannak a sejtjeinken belül, az agyunkban is, mi emberek pedig közösségi hálózatok építőelemei vagyunk. Az áramszolgáltatás vagy az internet olyan példák, amelyek esetében a hálózatot egyértelműen látni is lehet.

A hálózattudomány mögött álló két évtized minden kétséget kizáróan meggyőzte a kutatókat arról, hogy ezen hálózatok felépítése sok tekintetben meglepően hasonló. Bár a hálózatok felépítésének hasonlóságát valós mérések ezrei támasztják alá, arról nagyon keveset tudunk, hogy a jelek/utasok/csomagok hogyan közlekednek ezekben a rendszerekben. Az előadás témáját a hálózatokban használt útvonalak feltérképezése adja valós mérések segítségével.

De miért jó ez, kinek lehet a hasznára? Gyakorlatilag mindenkinek.

A természet által használt útvonalak jobb megértése ugyanis az élet számos területére hatással lehet.

Világosabban megérthetjük például a közösségi hálózatokban az információ terjedésének módját, így hatékonyabbá tehetjük közösségeinket.

A közlekedési hálózatokban is kiemelkedően fontos az emberek által használt útvonalak ismerete, hiszen a közlekedési kapacitások tervezése sokkal hatékonyabb lehet ezen információ birtokában. Említhetjük a gyógyászati felhasználást is: a hatóanyagok hatásláncának pontosabb ismerete ugyanis csökkentheti a gyógyszerek mellékhatásait. Sőt a neurológiai kutatások is profitálhatnak ebből, hiszen kicsit jobban érthetjük majd, hogy az agy hogyan dolgozza fel a kapott ingereket.

Slíz Mariann 2003–2004-ben diplomázott magyar nyelv és irodalom, történelem, valamint általános és alkalmazott nyelvészet szakon; 2010-ben ugyanott PhD fokozatot szerzett, 2016-ban pedig habilitált. Jelenleg egyetemi adjunktusként dolgozik az ELTE-n. Fő kutatási területe a névtudomány. A Névtani Értesítő című névtudományi szakfolyóirat szerkesztője; több mint száz magyar és nemzetközi publikáció, köztük 7 monográfia szerzője. Több díjat kapott, jelenleg második Bolyai-ösztöndíja keretében a szentkultuszok és a személynévadás összefüggéseit kutatja.

Gulyás András 2002-ben szerzett mérnöki diplomát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán, jelenleg egyetemi adjunktusként dolgozik a BME-n. 2008 óta foglalkozik az internet struktúrájának megértésével, és tanulmányozza az internet topológiája és a csomagok irányítása közötti összefüggéseket. Az MTA–BME Információs rendszerek nevű kutatócsoportjával 2012-ben kezdték el az interneten megismert jelenségeket más hálózatokon is tanulmányozni. Ezzel kapcsolatos eredményeik a Nature Communications és Scientific Reports folyóiratokban jelentek meg.

Forrás: Facebook