A Természettudományi Kar programja
2018. október 12.
10:00-10:20
A Föld-rendszer működése: A geofizikai kutatás egyre részletesebben tárja föl Földünk belső szerkezetét: ma már ismerjük bolygónk gömbhéjainak (mag, köpeny, kéreg) kiterjedését és fizikai jellemzőit, állandó mozgásukat és e mozgások sebességét is. Milyen hatással vannak ezek a folyamatok mindennapi életünkre? Ezt mutatja be az előadás.
Előadó: Timár Gábor, Földrajz- és Földtudományi Intézet
Helyszín: B épület 172.
10:00-10:20
A fehérjék Achilles-sarka: Ahogy a mitológia hős Akhilleusz sebezhető pontja a sarka, úgy a fehérjelánc „született” leggyengébb láncszeme egy teljesen átlagosnak tűnő amidkötés, amely az idő múlásával önmagától, fiziológiás körülmények között átalakul. Mi és hogyan befolyásolhatja ennek a természetes átalakulásnak a sebességét és kimenetelét? Bemutatjuk azokat a fehérjéket, amelyek átalakulása végzetes következményekkel is járhat: ilyen például a vérben az oxigént szállító hemoglobin vagy a szemlencse krisztallin fehérjéje, amely a tisztánlátás záloga.
Előadó: Perczel András, Kémiai Intézet
Helyszín: B épület 217.
10:25-10:45
Érdemes-e matematikát tanulni? Mivel foglalkozik egy matematikus?: Készüljünk fel az ipari forradalom óta nem látott méretű és intenzitású változásra az üzleti világban, írta a Fortune 2015 januárjában. Gondolnánk-e, hogy a neves gazdasági magazinban megjelent cikk (The algorithmic CEO) szerzője a matematika hatásáról írt? Tudjuk-e, hogy a matematika friss eredményei hogyan jelennek meg a pénzügyi világban és az iparban? Hol dolgoznak azok a fiatalok, akik matematika szakon tanultak az elmúlt években? Az előadásban ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Előadó: Simon Péter, Matematikai Intézet
Helyszín: B épület 172.
10:25-10:45
Az Univerzum zenéje – Csillagászat gravitációs hullámokkal: Albert Einstein több mint 100 éve következtetett a gravitációs hullámok létezésére és tulajdonságaira. 100 évre volt szükség ahhoz, hogy megszülessenek azok a technológiák, amelyekkel a hullámokat az elmúlt három évben végre közvetlenül is észlelhetjük. Az Egyesült Államokban megépült LIGO gravitációshullám-detektorok mostanáig hat feketelyuk-összeolvadást észleltek, tavaly augusztusban pedig ütköző neutroncsillagok gravitációs hullámait is sikerült kimutatniuk. Utóbbi segítségével csillagászok az ütközésből visszamaradt anyag utófényét is megfigyelhették, bizonyítékot találva arra, hogy a földi aranykészlet is ilyen neutroncsillag-ütközések végterméke. A gravitációs hullámok első észlelései a csillagászat új ágának megszületését jelentik. Az előadás a terület eddigi eredményeit és az ELTE munkacsoportjának hozzájárulását tekinti át.
Előadó: Raffai Péter, Fizikai Intézet
Helyszín: B épület 217.
10:50-11:10
Rejtélyek és kihívások a modern kémiában: Miért érdemes kémiát tanulni? Hol van szükség kémikusokra és milyen problémák megoldását várják tőlük? Hasznosak vagy károsak a vegyipari termékek? Elképzelhetők-e a modern életünk hétköznapjai vegyipari termékek nélkül? Melyek a kémia leginkább kutatott területei napjainkban és miért? Milyen kutatások folynak az ELTE Kémiai Intézetében?
Előadó: Szalai István, Kémiai Intézet
Helyszín: B épület 172.
10:50-11:10
Miért betegszünk meg? – A biológia kérdései és válaszai: Az előadás a biológia evolúciós látásmódjával mutatja be a fertőző, illetve a nem fertőző betegségek hátterét. A természetes szelekció nyilván az erős, ellenálló egyedeknek kedvez – miért betegszünk meg mégis? És milyen empirikus – az ELTE Biológiai Intézetben is művelhető – kutatási területek járulhatnak hozzá a betegségek mechanizmusának megértéséhez?
Előadó: Müller Viktor, Biológiai Intézet
Helyszín: B épület 217.
11:15-11:35
Címkézetlen tömörítési eljárások: Manapság rengeteg adat áll a a tanuló algoritmusok rendelkezésére. De mit érdemes eltárolniuk? Az előadás néhány egyszerű példán keresztül egy elméleti modellt mutat be, felvetve pár nagyon szép matematikai kérdést.
Előadó: Pálvölgyi Dömötör, Matematikai Intézet
Helyszín: B épület 172.
11:15-11:35
A molekuláris evolúciókutatás aranykora fizikus szemmel: Mára több mint ezer organizmus és több tucat szövet rákos daganatának genomszekvenciája ismert. A bennük rejlő információ feltárása és hasznosítása a biológia egyik legizgalmasabb kihívása az evolúciós múlt megértése és a rákkezelés jövője szempontjából egyaránt. Az utóbbi évtizedekben a molekuláris evolúció tudománya drámai fejlődésen ment át: 40 éve pár tucat rövid RNS-szekvencia segítségével fényt derített az élet három doménjére, az utóbbi pár évben pedig teljes genomszekvenciákra támaszkodva bebizonyította, hogy a nem afrikai származású emberek DNS-ének 1–4%-a neandervölgyi eredetű, és fényt derített a tumorok rendkívüli heterogenitására is. A molekuláris evolúciókutatás sokak szerint aranykorát éli. Ehhez azonban, túllépve az adatgyűjtésen, a rendelkezésre álló adatokat értelmezni képes módszerekre van szükség. A kutatócsoport legfőbb célja különböző időskálákon zajló (a fajok többszáz millió éves diverzifikációjától az évtizedekben mérhető tumorkialakulásig terjedő) evolúciós folyamatokat koherensen kezelő, teljes genomszekvenciákat értelmező modellek fejlesztése.
Előadó: Szöllősi Gergely, Fizikai Intézet
Helyszín: B épület 217.
11:40-12:00
Szantorini a késő bronzkorban – mit és hogyan pusztított el a minószi vulkánkitörés?: Szantorinit – a minószi kultúra egyik legszebb gyöngyszemét – 3600 évvel ezelőtt hatalmas vulkánkitörés sújtotta. Mit tudunk ma a kitörésről, és hogyan lehet rekonstruálni a korabeli ősföldrajzi képet?
Előadó: Karátson Dávid, Földrajz- és Földtudományi Intézet
Helyszín: B épület 172.
11:40-12:00
Az etológia és a technika: új kihívások, lehetőségek: Az etológusról úgy tartják, erdőn-mezőn megbújva figyeli a szabadon mozgó állatokat. A modern technológia azonban számos más lehetőséget is kínál a viselkedés tanulmányozására. Különböző érzékelők, robotok várnak bevetésre, hogy mélyebben megismerhessük a körülöttünk lévő élőlényeket.
Előadó: Miklósi Ádám, Biológiai Intézet
Helyszín: B épület 217.
12:05-12:30
A Természettudományi Kar vendége: a MOL
A MOL kutatás-termelés értékláncának bemutatása: A szénhidrogén kutatás-termelés (más szóval „upstream”) folyamata az üzletszerzéssel kezdődik és a kitermelt kőolaj- vagy földgázfinomítónak, illetve a kereskedelemnek történő átadásával fejeződik be. Ezt a folyamatot nevezzük „kutatás-termelés értékláncnak”, hiszen a teljes tevékenység önálló üzletként fogható fel. Az előadás bemutatja az upstream üzletág MOL-on belüli helyzetét és folyamatelemeinek, valamint szakmai területeinek legfőbb érdekességeit.
Előadó: Törköly József (MOL)
Helyszín: B épület 172.