A Természettudományi Kar (TTK) programjai
2020. NOVEMBER 18.
Bemutatkozik a Természettudományi Kar
Előadók: Kacskovics Imre egyetemi tanár, az ELTE TTK dékánja és Müller Viktor egyetemi docens, oktatási dékánhelyettes
Időpont: 15.45–16.15
Előadások felvételről
Mitől NEM döglik a légy, avagy hogyan szabályozhatja egy lebontási folyamat a várható élettartamat és gyógyíthatja a Parkinson-kórt?
Az öregedés során káros és felesleges sejtalkotók halmozódhatnak fel a sejtekben. A felhalmozódás a sejtek funkcionális romlásához és végső soron halálhoz vezet. Az említett folyamatok ellen védhet az autofágia, amely a káros komponensek lebontását végzi. Az előadás bemutatja, miért romlik ezen védekező mechanizmus hatékonysága a korral, hogyan aktiválható újra, és milyen úton juthatunk el egy gyógyszerjelölt molekuláig.
Előadó: Kovács Tibor egyetemi adjunktus, a Genetika Tanszék oktatója
Link
Válogatott gazságok – a növények viselkedésének számítógépes modellezése
A növények az állatokhoz hasonlóan sokféle kihívással találkoznak saját környezetükben, például meg kell találniuk a tápanyagokat – gyakran labirintus-szerű helyzetekben –, és közben legyőzni a versenytársakat. Stratégiáik megértéséhez jó segítséget nyújt a számítógépes modellezés. A különböző stratégiák együttélése (a versenyben a "döntetlen") az ökoszisztémák fennmaradásának egyik kulcsa.
Előadó: Oborny Beáta egyetemi docens, a Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék oktatója
Link
Történelemformáló vulkánkitörések – mit hoz a jövő?
Ma már egyre többet tudunk arról, hogy az elmúlt bő kétezer évben egy-egy vulkánkitörés hogyan járult hozzá társadalmi átrendeződésekhez. Nincs kétség afelől, hogy ilyen vulkáni események a jövőben is előfordulnak. Véd minket a technológiailag fejlett társadalom, vagy sebezhetőbbek vagyunk, mint bármikor? Milyen gyorsan ébrednek fel hosszan szunnyadó tűzhányók, mennyi idő van a felkészülésre? Mit tud segíteni a vulkanológus, előre jelezhetők-e a vulkánkitörések? Miben segítenek az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézetében zajló vulkanológiai kutatások?
Előadó: Harangi Szabolcs egyetemi tanár, a Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója
Link
A megafauna kihalás okai Európában – túlvadászat, táplálékforrás krízis vagy betegségek?
A jégkorszak végén élő, nagytestű, legelő emlős állatok csaknem 30 százaléka halt ki Európában 10–45 ezer évvel ezelőtt. Napjaink egyik legintenzívebben kutatott kérdése, hogy mi okozta az úgynevezett megafauna eltűnését, milyen mechanizmusokon keresztül valósult meg a kihalás. Az előadás a Kárpát-medencére koncentrálva mutatja be, hogy az ökoszisztéma elemeinek változásai milyen sorrendben követték egymást, milyen kapcsolatban állt időben az epigravetti vadászok zsákmányállataiban bekövetkezett változás, majd az állatok eltűnése a Kárpát-medencéből az átalakuló éghajlattal és növénytakaróval.
Előadó: Magyari Enikő egyetemi tanár, az ELTE tudományos rektorhelyettese
Link
Asztrofizika a nagyvilágban és az ELTE-n
Napjainkban az asztrofizikusok számtalan még megválaszolatlan, de titokzatosságuk ellenére (vagy éppen azáltal) nagyon izgalmas kérdéssel néznek szembe. Hogyan született meg és fejlődik univerzumunk? Hogyan alakultak ki a galaxisok, és vajon mi vár rájuk a jövőben? Mi a manó az a sötét energia és a sötét anyag? Mi van a fekete lyukak eseményhorizontja mögött? A gravitációs hullámok valóban a téridő hullámzásai? Az előadás ízelítőt ad a nagyvilágban és az ELTE-n folyó asztrofizikai kutatásokból.
Előadó: Kis-Tóth Ágnes, a Fizikai Intézet doktorandusza
Link
Diszlokációk, avagy milyen kukacok "élnek" a fémekben?
Az előadásban egy speciális kristályhibáról, a diszlokációról lesz szó. E hiba nagy szerepet tölt be a fémek (és sok más anyag) képlékeny alakváltozásában. Hétköznapi dolog ez, mégis nagyon kevesen hallottak róla. Az előadás a felfedezés érdekes útját is bemutatja az ELTE kutatóinak legfrissebb eredményei mellett.
Előadó: Jenei Péter egyetemi adjunktus, a Fizikai Intézet és az Anyagfizikai Tanszék oktatója
Link
A kémikusi kutatómunka varázsa
Miért érdemes kémiát tanulni, mire lehet használni a vegyész diplomát? Érdemes és ha igen, miért kutató-fejlesztő munkakörben elhelyezkedni? Az előadás ezeket a kérdéseket járja körül és válaszolja meg.
Előadó: Szalai István egyetemi tanár, a Kémiai Intézet igazgatója
Link
A Trefort-kerttől Lágymányosig – a tömegspektrometria kezdete és jövője az ELTE-n
Megtalálni a tűt a szénakazalban? Nem gond, ha van hozzá tömegspektrométer! Ez a több mint száz éves műszeres módszer ma az élet számos területén kulcsfontosságú. Ha tudjuk milyen molekulát keresünk, vagy éppen ha nem tudjuk, ez a megoldás – függetlenül attól, hogy egy vérmintában keresgélünk vagy éppen a Marson! Az első magyar tömegspektrométer az ötvenes években a Trefort-kerti Fizikai Intézet egyik laboratóriumában épült meg. Ma már a lágymányosi campus ad helyet a legmodernebb technikáknak.
Előadó: Vácziné Schlosser Gitta tudományos munkatárs, a Kémiai Intézet és az Analitikai Kémiai Tanszék oktatója
Link
Érdemes-e matematikát tanulni? Mivel foglalkozik egy matematikus?
"Készüljünk fel az ipari forradalom óta legelsöprőbb változásra az üzleti világban!" (Fortune, 2015. január) Gondolnánk-e, hogy a neves gazdasági magazinban megjelent, The algorithmic CEO című cikk szerzője a matematika hatásáról írt? Tudjuk-e, hogy a matematika friss eredményei hogyan jelennek meg a pénzügyi világban és az iparban? Hol dolgoznak azok a fiatalok, akik matematika szakon tanultak az elmúlt években? Az előadásban ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Előadó: Simon Péter egyetemi tanár, a Matematikai Intézet igazgatója
Link
A matematika szerelmesei
Áll a bál a királyi udvarban: a királylánynak négy kérője is akad, de nem tudja eldönteni, kit válasszon. A király az udvari matematikushoz fordul tanácsért. De vajon milyen segítséget nyújthat egy matematikus? És miért van nála traffipax? Mesés előadás a függvények világából.
Előadó: Csomós Petra egyetemi adjunktus, a Matematikai Intézet és az Alkalmazott Analízis és Számításmatematikai Tanszék oktatója
Link